Tényleg nekem kell máshol éjszakáznom?
A szobatársam fiúja, tehát NEM a szobatársam. Megkért, hogy vasárnap aludjak máshol, mert szeretne "valentinozni" vele.
Koliban lakom, 3 órára a szülővárosomtól, itt két olyan ismerősöm van, akinél aludhatnék, de az egyik a tanárom és ezzel mindent el is mondtam. A másik ismerősöm nem lesz a városban.
A nővérem és a barátnőm értetlenkedett, miért nekem kéne megoldanom ezt a helyzetet, s nekem is volt párom a koliban, az előző koliban, ahol 1 évet laktam, ott is volt párja a szobatársamnak és az albérletben, ahol 2 évet éltem, ott is. Ilyen soha eszünkbe se jutott, nemhogy a párunknak. Nem az ott alvással volt / van baj, hanem a mézes-édes kettesben levéssel. Azt mindig megoldottuk másképp, pl. olyankor, amikor épp nem volt ott a másik. De eszünkbe se jutott elküldeni, ha tudtuk, hogy pl. nincs pénze hazamenni vagy nincs ideje stb. Azt megbeszéltük egymással, hogy mikor tervez hazamenni, s hallgatólagosan mosolyogtunk, hogy ugyan a jövő héten tervezett, de hazamegy most. Kb. így. De olyan is volt, hogy megmondtuk egymásnak kerek-perec, hogy most nem. Akkor csak ott alvás volt, más nem.
Nekem most pénzem sincs hazamenni, s másnap egyetem. Amúgy még esetleg szó nélkül meg is tenném.
De lehet, hogy én gondolkodom defektesen...
Mindenesetre hogy írhatnám meg ezt neki röviden, tömören, szépen, hogy ne legyek indulatos? Egyáltalán, igazam van vagy ferdén látom a helyzetet?
válasza:
válasza:Ugyanannyi jogod van ott lenni, mint nekik. Ha annyira zavarja őket bárki társasága, akkor menjenek ők máshova.
Az emg valóban elég bunkóság, hogy a srác szól, szobatársad tud erről egyáltalán? Meg ha másnap suli, akkor hogy gondolták, mikor-hogyan gyere vissza? Max még az egyszerűbb verzió az lenne, ha szombaton romantikáznának, vasárnap meg csak alvás. Akkor talán hazamennék, feltéve, ha fizetik a vonatjegyemet, tekintve ha nekem nem telne rá.
válasza:Az lesz egyébként. Megmondom a srácnak, hogy nem tudom megoldani. És tényleg nem az, én is voltam hasonló helyzetben, de ilyet nem engedtem meg magamnak, nemhogy még a pasim, aki eleve csak vendég. Az előző szobatársnőim sem.
Amúgy a szobatársam nem tud róla, de ahogy reagálni szokott hasonló helyzetekre... Még neki állna feljebb, hogy miért nem csinálom azt, amit a pasija kért. Majd ha ő kéri, esetleg. Majd ha a pasija kifizeti a havi koli díjat, akkor esetleg.
Nem is értem, miért gyötrődöm ezen. Nem bunkó vagyok, elmennék, ha tehetném, de nem tudok és kész. Ki lehet bírni, azt hiszem, hogy várnak egy-két hetet, amíg először hazamegyek.
És valóban, ugyanolyan jogom van itt lenni, mint a szobatársnőmnek (a pasijának kevésbé). És éppen azért, mert együtt élünk, vannak alapvető emberi normák, amiket betartunk. Pl. ha a másik itt van, akkor nem fekszünk le a pasinkkal.
Még ha soha nem mennék el haza és soha nem tudnának együtt lenni, de így? Egy csomó alkalmuk van, mert azért viszonylag gyakran hazajárok, de most éppen nem megyek haza, mert se pénz, se idő. Tény, hogy nem szeretem a Valentin Napot, ettől még nem vagyok az ellensége, de az ilyen helyzetekben előfordul, hogy az ember fia-lánya nem tud akkor együtt lenni a párjával, amikor csak akar.
válasza: válasza:szobatársnőd kissé el van kapatva a szülők által, azt hiszi körülötte forog a világ, hogy mindenki hozzá fog igazodni. Sajnos Te is azok közé fogsz tartozni, akik elkezdik a helyes irányba való nevelését.
Sok sikert hozzá!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!