A szomszédom belehányt egy lufiba, felfújta és ráakasztotta az ajtómra! Ezt most hogyan übereljem?
Régóta háborúzunk de még nem fajult tettlegességig a dolog.Tulajdonképpen mindketten elég érdekes karakterek vagyunk,szokatlan életmóddal.Fehér galambokat reptet az otthonában,de volt hogy egész varangyos béka kollekciót cipelve találkoztam vele a lepőcsőházban.Mindenféle állatokat szerez be modellezéshez,mert kérem szépen ő festőművész.Itt ugrik a majom a vízbe,mert én is az vagyok.
Ezt úgy tudtam meg hogy mikor megkérdeztem hogy miért van galambfekália a lépcsőházban és az ajtaja előtt akkor betessékelt az előszobájába hogy 'Rohadj meg,modellezek'.Kétségtelen hogy az előszobában álló szürreális fehér galamb festmény remekműnek mondható.
Egy pár év alatt megelégeltem az atrocitásait és gyakran illetjük egymást megjegyzésekkel a munkánkkal vagy higiéniánkkal kapcsolatban.Nemrég halszálkával dolgozott é halszagot kreálva a lépcsőházban,elcsepegtetve a halas vizét.
Mélypontnak emelném ki azt amikor erre felhívtam a figyelmét és erre a marhára büdös halszagú kezével megfogta a fehér ingem és így szólt.
-Szabadulj fel kollega és lélegezd be a természet esszenciáját.
Mondanom sem kell,elborult az agyam mert megint viccet csinál belőlem,és többször ellopta az ötleteimet.
Egy fenyegető levelet tettem a postaládájába amire a lufis incidens volt a válasza.A lufin egyébként egy obszcén üzenet is díszelgett.Nem vagyok benne biztos hogy belehányt,lehetséges hogy egy hányásszagú és állagú folyadékot kotyvasztott.
Erre mit lépjek...már belefáradtam a konkurens háborúzásba.Én szép szóval próbáltam intézkedni,nem akarok hasonló kreatív mocskokkal bosszút állni.Most hugyáljam le a küszöbét vagy húzzak papírmasé péniszt a kilincsére?
Én még nem érzem úgy hogy itt tartanék.
Mi a megoldás?Elfogadjam mint lakótárs a szakmájára hivatkozva?
válasza:
válasza:"...többször ellopta az ötleteimet."
Leírásod alapján barátinak, sőt haverinek sem jellemezhető kapcsolatotok.
Ha így van, mégis, miért osztod meg vele ötleteid?
Az "én nem mondtam senkinek, de hamarabb jutott eszembe!" hivatkozás nem helytálló.
.
Őt festőművésznek tartod. Magadat is. Véleményem szerint kettőtök kapcsolatát a rivalizálás határozza meg.
.
A "művészek" minden esetben rendelkeznek egy kis "beütéssel".
Csak a másik viselkedik az "átlag lakótárs"-tól eltérően, netán az ő szemével nézve benned is van őt irritáló?
válasza:Ilyen szomszédos kérdés még biztos nem volt itt. :)
Érdekes emberek lehettek, inkább össze kellene tartanotok, gondolom régen jóban lehettetek egymással.
Hagyd a fenébe, tudod, ki kardot ránt, kard által vész el...
Ha az ember minden környezeti változást a maga sérelmére veszi, egész nap csak dühöngene...lehet, csak ilyen hibbant a szomszédod, hogy mindent kilötyögtet.
Bár nekem lenne ilyen szomszédom, biztos nem unatkoznék, de az én szomszédom valóban egy komplett p.cs
válasza:Legszívesebben lepontoznám magam, amiért ilyet írok, de most mégis ezt gondolom:
Ha nem gondolnám hogy hasonló szinten demagóg volnék, mint amennyire degeneráltak ezek a dolgok, amiket leírtál, akkor azt mondanám, hogy miért nem mentek el inkább dolgozni...?
De azért tényleg az a szörnyű ebben valahol, hogy a legtöbb ember szerintem, ha azt mondod neki hogy festőművész vagy, beleélvez a gatyájába, hogy hát micsoda egy kultúrmisszió lehet az életed, és hogy mekkora entellektuell vagy, meg művész úr, meg miegymás... míg egy utcaseprő, vagy építőipari segédmunkás mellett meg úgy megy el, félrefordított fejjel, hogy micsoda egy primitív, proli, alja népség...
válasza: válasza:Hát ötös a számból vetted ki a szót én is ezt akartam mondani :D
Az még viccesebb lenne, ha a kérdező a szomszéd autójának a vezetőülésben szarna, és a kormányt is összekenné vele. :DD
válasza:Rontsd el jól a gyomrod, sőt, hívd meg három haverod, akik szintén jól rontsák el a gyomrukat, hogy jó sok hányásotok legyen.
Állíts jó sok poharat művészi koncepcióval az ajtója elé, de jó hosszan, hogy ne tudja csak úgy átlépni, és hányjatok bele mind.
Köszönöm a válaszokat,értékelek minden egyes hozzászólást.Úgy érzékelem hogy a legtöbb válaszban van egy csipet szarkazmus amit természetesen elfogadok.Ugyanakkor rádöbbentem arra, hogy ha a szomszédom nyelvén állnék bosszút,miszerint 'lufiba hánynék/székelnék' akkor nem lennék különb mint ő.
Talán most csak dorgálásra van szüksége,gyámja helyett gyámja leszek (részben).Látom a körmeit,a kezét, az igényét, ami meg kell hagyni silány.Mindketten birtokoljuk az ingatlanunkat és úgy érzem az egyetlen közös dolog bennünk a munka iránti szeretetünk.Ez a 'bolondember' akit látok, télen egy meleg levest nem főzne meg magának,arra mérget vennék.Inkább a fűtetlen lakásában gyertyafénynél,lilára fagyott ujjakkal festi a lelkét vászonra.
Bevallom,én is voltam ilyen helyzetben.Szerencsém hogy elvállaltam egy foglalkoztatói állást ami egy kis pluszpénz,és legalább tanítok valamit egy két fiatalnak.
Tulajdonképpen abban a stádiumban lehet amikor fontosabb a munkája mint a fizikai léte.A munkája meg tulajdonképpen ő maga.
Egy szó mint száz,a kommentek segítettek átnézni a dolog másik oldalára és egy kis megértést nyerni a szomszédom iránt.
Néha én is vágyom arra hogy aggodalom helyett én is végigszaladhassak a lépcsőházon egy halas vödörrel fittyet hányva a következményekre,és az egész létemet a munkának szentelve.
Talán lesz még ilyen szezonom és akkor már halas,vagy más állati maradvánnyal gyakorolhatjuk a kézfogást.
Lehet hogy valaki ezt látja primitívnek, és nem az utcaseprőt (akit én sosem láttam primitívnek vagy prolinak),de érdemes elgondolkozni,hogy a múzeumban található ténylegesen primitív ősrajzokra miért élveznek az emberek a gatyájukba .Ott már nem számít hogy esetleg annyira 'primitív' volt az ősember hogy a fekáliás kezével alkotott?
Akkor ma miért hurrogják le azt a nőt aki a menstruációját kihasználva festett képet a saját vérével?
Mert az érték az időutazó?Á el vannak sokan veszve,és én is elvesztem egy pillanatra,de ismétlem hogy a válaszok bírtak rá másik nézőpontra.
Végezetül megint megköszönném
válasza:Kérdező, a primitív, illetve primitívizmus kifejezéseket jelen esetben nyilván arra a viselkedésre, arra a magatartásra értettem, amit a saját elmondásod alapján a szomszédoddal tanusítotok egymással szemben. Bár talán inkább infantilizmusnak volna helyesebb nevezni. Az, hogy ha a saját fekáliádat használnád az alkotás eszközéül, akkor legfeljebb sajátosnak nevezném a dolgot. Tudod ha a másik ember kilincsét kenegeted vele, az valahogy -a morális vetületét nézve- nem teljesen ugyanaz a dolog, mint ha a saját lakásod falával tennéd ugyanazt (hátha pár ezer év múlva felfedezi a művészetedet az emberiség...)
Mindazonáltal nem akartalak megbántani a kommentemmel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!