Ismerősnek/barátnak vagy ismeretlennek jobb kiadni szobát?

Inkább ismeretlennek!

Sógoromat a haverja cseszte át a legjobban albérlet ügyben.

Néha fizetett néha nem, maga után nem takarított hanem húgom nyalta fel az ő "mocskát" is...

Másik történetem is van, több éves testi-lelki jóbarátnők költöztek össze egyetemen az egyikük lakásába. A másik rezsit nem nagyon fizetett, és az elejétől természetesnek vette, hogy ő ingyen lakik ott, ha az egyik hozott mittudomén nagy doboz 3in1 kávét, abból szívfájdalom nélkül ivott amennyit nem szégyellt, de miután kiköltözött csomó energiaitalos dobozt talált az egyik a másik ágyneműtartójában, meg ilyen rágcsás zacskókat. Amit tehát a másik vett, azt eldugdosta, nehogy kelljen adni belőle az egyiknek. És ők is "tutiszuper" barátnők voltak.

Ismerőssel szemben a legtöbb esetben nehezebb a sarkunkra állni, míg egy idegent simán kiraksz az utcára is, ha szívózik veled.

Hát kb. te magad is megválaszoltad a kérdést. Vagyis hogy nem könnyű. A választ nem tudom, de írok néhány gondolatot:

-Van valami szabály, hogy egyik napról a másikra csak úgy nem lehet kitenni valakit, még akkor sem, ha nem övé a lakás és ha nem fizet, akkor sem. talán 2 hónap? Nem tudom, valaki leírhatná, aki tudja...

Szóval ezt azért írom, mert tényleg van valami szabály, ami a lakót védi és nem a tulajt. Láthattunk már az elmúlt években ilyen sztorikat a híradóban, hogy az albérlő nem fizetett vagy lepusztította a lakást, a tulaj meg nem tudta elzavarni őket, és amikor bement a tulaj a saját lakásába, akkor még őt csukták le...

-Az előbbi miatt tartom rizikósnak az idegennek történő kiadást. Idegennek nem szabad könnyelműen kiadni lakást, hacsaknem nem megvagy a lakásból származó bevétel nélkül is hosszabb távon.

-Ha a mindennapi kenyered múlik az albérlődből származó bevételen, akkor mindent alaposan le kell papírozni, kizárólag bejelentve fogadni és ügyvéd segítségével szerződést írni!!!

-Jelent-e neked az a lakás vagy annak bármilyen része eszmei értéket? Úgy értem, hogy pl ott laktál több évtizedig vagy örökölted a nagyitól és mondjuk számodra kincs a falon lévő tapéta,, mert valamiért emlék es nem szeretnéd, ha azt valaki megrongálná, vagy hasonló ilyen, akár egy bútor is lehet, amit nem akarsz onnan elhozni...

Mert ha ilyen is játszik, akkor csak olyannak add ki, aki biztos vigyáz rá sajátjaként....

-Előző megjegyzésem már az ismerős felé húz... Egy ismerős talán csak vigyáz...

-Na de, mi van, ha az az ismerős mégiscsak züllőtten él majd benne? Akkor ha kirakod, simán megszűnhet a barátság, vagy ha rokon, akkor ott a harag, stb... honnét tudod, hogy az ismerős/barát tuti jó?! Na ugye...

Megtörtént már a történelemben, hogy kiadta az illető barátnak tök olcsón, a lakására sem vigyáztak, bevétele sem volt, és végül a barátságnak is lőttek. Sokan ezért nemcsak idegennek, de ismerősnek sem adják ki az éppen feleslegessé vált lakásukat.

-És igen, az ismeretlen bármikor feldobhat, ha úgy alakul, szóval velük jobb mindenképp szerződni és bejelenteni...

-De ám nem minden ismeretlen megbízhatatlan, azért erre is gondolni kell.

Nem egyszerű tehát.

Csak akkor adnám ki barátnak, ha nagyon jól ismerem, aludtunk egymásnál már többször is, stb.

Tönkre vághatja a barátságot. Éspedig azért, mert teljesen más valakivel jó viszonyban lenni két-három naponta pár órára, mint együtt élni vele, egy légtérben, egy háztartásban.

Egyrészt, nem tudhatod, mennyire rendszerető. Nekem is van olyan jó barátom, aki teljesen normálisnak néz ki, kedves, jófej - de aztán meglátom, hogy 0-24 anyuci pakol utána, ő rakja le elé a kaját, tolja utána a seprűt, a gyerek 18 év alatt konkrétan egy szalmaszálat nem tett odébb. És az ilyenekre való rászokás nem 3 nap.

Másrészt, nem tudhatod, hogy képes-e betartani a határidőket. Mivel az ismertség nem egyoldalú, ő is lazábban fogja kezelni az anyagiakat, nem fogja feszélyezni, ha mondjuk kimarad egy havi lakbér, és a következővel majd pótolja. Vagy ha nem adja oda mindig azonnal a számlákra a pénzt. És nyilván behajtani is nehezebb rajta, mert aki olyan, az ilyenkor mindig terelni próbál, a jó viszont kihasználni, hogy kihúzza magát.

Ez nem mindenkire igaz, de ezek a veszélyek vannak. Persze, az ismeretlen is lehet trehány, hozhat fel bulis barátokat, késhet a fizetéssel, de abban az esetben őt teketória nélkül az utcára teheted, míg az előbbi esetben a fejed felett lebeg, hogy egy barátságot teszel tönkre.

Ha viszont a barátodat tényleg ismered, megbízható, rendes, és már láttad, hogy viselkedik a saját otthonában (és ez nem riasztott el), akkor ki lehet neki adni. De az eredeti összegért. Ez is egy jelzés: az, hogy barátok vagytok, a pénzügyekbe nem mosódhat bele. Nyilván szeretnéd, hogy ugyanaz a pénz befolyjon a szobából.

"viszont az nem zsákbamacska, tutira ismerik egymást, és nagyobb a valószínűsége, hogy nem veri át"

Haver, sok esetben a rokon b*ssza át a fejedet a legjobban...