Olyan helyen laksz, ahol mindig is szerettél volna? Ha nem, miért nem?

Félig igen, félig nem.

Elsősorban én mindig is egy nyugodt kertvárosi helyen akartam volna lakni egy jó nagy kertes házban, jó nagy udvarral. Nos ez valamelyest bejött, csak nem városban lakom hanem egy kis faluban. Ez egy örökölt ház, eladni sajnos lehetetlen így úgy gondoltam beköltözök és az évek során apránként rendbe hozom.

Tulajdonképpen nyugodt környék, szép csendes, nincs nyüzsgés meg semmi, és viszonylag közel a nagyváros ahová simán bemegyek, bevásárolok stb... Egyedül az ügyek intézésében nehezebb az életem de ha úgy veszem nagyon nincs miért panaszkodjak.

Nem. panelban lakok, és alapba nincs vele bajom, csak azzal, hogy a fölöttünk lévő lakás albérlet. Már legalább 14 lakó volt itt az elmúlt 7 évben, és a mostaniak sem valami jók. 5en vannak, a nő egész nap a kopogós cipőjében mászkál. 3x szóltam már neki, de szarik rá.

A főbérlő pedig egy idióta...amíg állandó lakó volt, addig nem volt semmi baj.

Álmaim lakhelye a mostani városomban van (magát a várost nagyon szeretem), a külvárosban, kertes házban egy csendes kis zsákutcában. Ahol nem kopácsolnak állandóan fölöttem, nem ordítoznak hajnalban, nem hallom más ember szexelését. Semmi luxusra nem vágyom, csak egy csöndes kis takaros kertesházra.