Ki emlékszik még az 1999-es,teljes napfogyatkozásra Magyarországon?

Hat igen meg a zsenik is csinálnak néha nagyon balfax dolgokat….

Mire számított vajon Petőfi?

Amúgy nem emlékszem mert 5 éves voltam

Budafokon laktam az exemnél, pont szabadnaposak voltunk mindketten, ezért a kertből néztük. Érdekes élmény volt.

A 2081-esnél én is pont 100 éves leszek. Ha leszek 😀

4+1 éves szakközépiskolába jártam Hódmezővásárhelyre, épp abban az évben (1999-ben) fejeztük be az iskolát ötödévesként (tizenharmadikosként) májusban vagy júniusban. A tanév végén mindenki szétszéledt a szélrózsa minden irányába, de mi négyen, volt kollégisták újra visszatértünk Vásárhelyre augusztusban, hogy együtt, közösen megnézzük a napfogyatkozást a népkerti Obsitos söröző kerthelyiségéből. Fényképeket is készítettünk. (Még hagyományos fényképezőgéppel, akkor még nem volt mobiltelefonunk egyikőnknek sem.)

Volt a dolognak egy picit szomorkás hangulata is, mert tudtuk, hogy ez lesz az utolsó találkozónk, többet nem fogjuk látni egymást az életben a nagy távolságok miatt (max. csak az osztálytalálkozókon), de örültünk is egymásnak, az újra találkozásnak nagyon.

Maga a napfogyatkozás érdekes volt. Nem volt koromsötét, csak mintha erősen befelhősödött volna. Szabadszemmel is lehetett látni mindent, csak mintha erős szürkület szállt volna le a városra. Bennem az az élmény maradt meg a legerősebben, hogy előtte a madarak hangosan csiripeltek a fákon a napsütésben, és ahogy "befelhősödött", elsötétedett, teljesen elnémultak, abbahagyták a csiripelést arra az 5-10 percre, csak az autók zúgása hallatszott. Utána, ahogy kezdett újra előbújni szép lassan a nap, a madarak is kezdtek egyre többen és többen ismét csiripelni. Érdekes volt. :)

2081-ben én 101 éves lennék. De annak már reszeltek... :)

Pfff, - ne is mondd!

Azóta sem voltam olyan részeg!

- Vicc! :DDD