Bunkó voltam ezzel a szobatarsammal?

Ketten vagyunk egy szobában kollégiumban. A szobatarsam minden este videochatel a barátjával 1,5-2 órán keresztül, az oké,hogy legalább fülessel, de a lány nagyon hangosan beszél, visít, vihog, nevet. Nyilván ezidő alatt semmit nem tudok csinálni, se tanulni (pedig nem ártana már esténként zh-k közeledtével), se semmit nyugodtan,mert még az én fülesemet is túlkiabálja. Oké, én is szoktam telefonálni a szobában, de azért sokkal diszkrétebben, normál hangerőn és nagyon max fél óráig. Tegnap este már nagyon idegesített mert nagyon kimerítő napom volt, szükségem lett volna egy kis nyugira, még ha nem is alvásra, de egy kis csendre. Így hát nem bírtam ki, hogy ne tegyem ezt szóvá neki. Megmondtam neki, hogy rohadtul hiányzik nekem is a barátom, de mégis tisztában vagyok azzal, hogy itt mások is laknak. Valószínűleg nem fog kedvelni ezentúl, de úgy éreztem muszáj szólnom mert ez csak rosszabb lesz később. Persze elkezdhettem volna gyerekeskedni, hogy akkor én is zajongok, de ez sose vezet semmire tapasztalatom alapján.