Egy zavaró, bunkó szomszéd esetén tényleg az egyetlen megoldás a költözés? Ez bennünk, magyarokban egy tanult tehetetlenség?

Egy sztorit tudok, ahol a rendszeresen elmebeteg hangerőn zenét hallgató szomszédra többször rá lett hívva a rendőrség, végül megszűnt a zaj. Hogy az illető elköltözött, vagy normális ember lett belőle, azt nem tudom. De ez sem mai történet.

Többszöri lopás után kettőt kerülnek a rendőrök a környéken és meg van oldva a biztonság...

Eleve nem értem, mit old meg a költözés. Pár éve költöztünk, a szomszéd házban csend és béke volt, aminek nagyon örültünk. Mire (rengeteg pénz és idő ráfordításával) felújítottuk a házat és beköltöztünk, rá 2-3 hónapra új lakó jelent meg a szomszédban, aki egy elmebeteg és nonstop óbégat, flexel, zajong.

Most akkor el kéne költöznünk, rendben, de ki/mi garantálja hogy oda nem jönne egy újabb ilyen?

Azt viszont tapasztaltam hogy a zajongásnál sokkal komolyabb ügyekben se tesz semmit a rendőrség, kb amíg valaki meg nem hal addig nem vesznek komolyan semmit.

Vagy lehet pl szomszédháborúzni is. Nem mondom hogy kezdeni, hiszen ha valaki rendszeresen háborgat téged és az életedet, akkor az már elkezdődött csak egyoldalúan.

Egyébként a hatóságba okkal nem bízik a legtöbb magyar. A rendőrség... hagyjuk is, én is nagyon rossz véleménnyel vagyok ilyen téren, már rendszeresen kellett kijárjanak az agresszív elmebeteg szomszéd miatt és nem csináltak semmit még jófejkedtek is vele. A másik meg a mindenféle peres bírósági dolog, néha sokéves huzavona, neked van bizonyítási kényszered de a kezed sokszor meg van kötve, pl hivatalosan nem fogadhatnak el titkos hang vagy videófelvételeket amiről a másik nem tud, meg egyéb nyalánkságok. Sokszor a pert is neked kell állni amíg rá nem tudod bizonyítani a másikra a szabálytalanságot, onnét már az ő költsége lesz, már ha fizet egyáltalán. Van hogy ilyen olyan senkiházi tróger bérlők és semmi nincs a nevén meg hivatalos munkája sincs szóval sok sikert perelni. Aztán van a birtokvédelmi dolog, ha bizonyítod és meg is nyered, akkor van egy papirod róla, de sok sikert betartatni meg bizonyítani amikor újra rákezd. Szóval okkal szkeptikusak sokan. De szerencsére nem mindenki birka, sokan hiszünk a szomszédháborúban. Nekem így már sikerült deeszkalálnom zajongós konfliktust, utána természetesen leálltam. Teljes a csend a házban azóta.

Én meg általában azokat nem tartom sokra, akik hatalmas arccal jönnek egyetlen hatalmas igazságként előadva hogy "hát költözz el". Mintha olyan egyszerű lenne... Iszonyat sok pénz, idő, tortúra, főleg ha saját lakás. Az ilyen nagyarcú zéró empátia emberek csak addig okosak amíg nem őket érini, utána fordított esetben a legnagyobb áldozatnak állítanák be magukat. Ja és hát az átlagmagyar abszolút nem szolidáris, helyette sokszor még kárörvendő, meg a jó öreg dögöljön meg a szomszéd tehene is. Szóval én nem csodálkozom. Kisebb fajta csodaként szoktam megélni az olyat is, ha van pár értelmes ember a lépcsőházban, akikkel ilyen olyan dolgokkal össze lehet fogni, meg tartani.