Az alábbiak közül melyik, már megszűnt országban élnétek le életetek hátralevő részét, ha nem lenne más választásotok?

Az OMM akkor, ha lenne lehetőségem valahogy ráhatni, hogy előzzék meg a közelgő vészt. Svájci típusú soknyelvűség, legalább 12 hivatalos nyelv (lehetőleg még ennél is több a dialektusokkal együtt és a cigány megőrzése külön is). Ezenkívül még szocialista szegénységfelszámolás. Estleg valami kísérleti mintatelepként Erdélyben még erősebben megőrzött soknyelvűség. Nem volt való a nemzetállami gondolkodás ilyen sokynelvű, a középkorból örökölt tarka társadalomba, viszont meg lehetett volna próbálni erényt csinálni a szükségből, hiszen a nemzetállam fogalma tulajdonképp tényleg szar volt, csak ezt akkoriban még nem tudták, akkoiban ez volt a nagy hájpolt trend.

A listából meg még valamelyik szocialista ország, a felsoroltak közül ha muszák választani Csehszlovákia vagy talán-talán Szovjetunió, de inkább az NDK ha még az is rajta lenne. Sajnos az OMM-hez hasonlóan ott is jó esélyem lenne hogy börtönbe kerülnék mint *balodali* elhajló. Kíávncsi lennék hogy meg lehetne-e valahogy teremteni az igazi kommunizmust.

Római birodalom: a latin úgy-hogy menne, hisz a ,,valóságban'' is beszélek egy közepes szinten, sok jó modern műfordításon, könyebb eredeti műveken, sőt élő videóanyagokon, podcastokon igyekeztem tanulni. A nyelv tetszik, de amúgy a római politika legfelejebb csak a legősibb parasztközösségek idejében tetszenék. A latin örökség ma szép és magasrendű, de a maga korában rengeteg hasonlóan érdekes kisnyelvet irtott ki. Ha már ott lennék, megpróbálnék etruszk nyelven nemgtanulni. Ey-két római költő, író aranykor-költészetéhez csatlakozva, meg a görög, főleg platóni hagyományokra építhkezve valsszinűleg ott is megpróbálnék valami kommunista mintatelepet alapítani, talán felszabadított vagy bújtatott szökött rabszolgákből.

Aztékok, maják: elég perverz irányba mentek el, de a maják matematikája, nyelve és képírása érdekes volt, és még gyerekként vonzódtam hozzá (a számírást nem is nehéz megtanulni amúgy, sőt gimiben egy-két dolgot azon írtam). Igazából belebuktak a skálázhatóság kérdésébe, sőt, valószínűleg a növekvés valamiféle ökológiai krízist is okozott náluk, szemben egyes vadnépekkel, akik bátran visszakanyarodtak őseik eredeti vadász-gyűjtögető, kisléptékű életmódjához.

A Szovjetunió nagy pillanatait megnézném történelmi érdekességként, de 1 napos turistakirándulás volna.

Csehszlovákia abszolút a lista vége.

Jugóban nem volt olyan rossz magyarnak lenni, mint azt sokan gondolják, igazából el tudnék lenni benne, de különösebben nem vonz.

Osztrák-magyar Monarchia nyilván logikus választásnak tűnik, de akarnék 100 évvel visszamenni a technikai fejlődésben az autók, elektromosság és telefonok előttre? Nem.

Oszmán Birodalom nem, bár a Szovjetunióhoz hasonlóan Isztambult is megnézném fénykorában.

Japán teljesen hidegen hagy.

Róma szoros második, de ugye mégis csak egy rabszolgatartó társadalom volt, a demokrácia viszonylag rövid ideig tartott, szóval ókori összehasonlításban is alulmaradna más államokkal szemben.

Azték birodalom talááán, de amúgy nem.

Szóval Jugó. A többi meglátogatásához további keretfeltételeknek is teljesülni kéne, hogy pl. janicsár, lovag vagy valami hasonló köztiszteletben álló személy legyek. Rabszolgaként nem szívesen járnék azokban a korokban.

YU, mert menő, persze csak ha szlávnak, azon belül is délszlávnak születtél

de akkor már inkább Róma, annak is Pannónia provinciája