Akik 30 felett a Budapest belvárosi életviteltől elkezdtek rosszul lenni, és tényleg beteggé válni, és elköltöztek, azoknak utána tényleg tartósan jobb lett?

Nyilván normál emberekre gondolok, nem azokra, akik a 11-12 ker és hasonló helyekről verődnek ki valahova egy gazdag agglós vagy vidéki helyre a ~100 milliós lakásuk értékesítése után, hanem az egyszerű alkalmazottakra, akik keresnek max 5-6 száz ezret.

Nekem sajnos elkezdte felőrölni az egészségemet a munkahelyem és a lakóhelyem, folyamatos gyomoridegben vagyok, és egyfolytában öklendezek és puffad a gyomrom, ami vagy felfelé, vagy lefelé indul meg természetesen. Egyik cikibb, mint a másik, ezért sem intim, sem munkahelyi szituációkban nem tudok normálisan viselkedni már.

Vannak budapesten eldugott helyek, ahol természet van, vagy a balatonnál, vagy egyéb nyugodtabb helyen, akár vidéken is, ott ez a szorongás igen gyorsan kikapcsol, de abban a pillanatban, hogy nagyobb embertömeg és épített környezet kerül a látómezőmbe, azonnal újraindul.

Kb 10 év alatt sikerült idáig lecsúszni, de sajnos kaptam egy lakást itt és ezt nem lehetne csak úgy eladni, ráadásul akkor más munkahelyet is kellene keressek, ami megint csak nehézkes.

De én úgy érzem most, hogy ebből összejöhet záros határidőn belül egy rák, mert az elmúlt években már volt begyulladva a vastagbelem, a prosztatám, a végbelem, néha össze vissza ver a szivem és nehezen is veszem a levegőt, most a gyomrom kezdett megfeküdni, de ezeknek a panaszoknak a nagyobb kiváltó oka a stressz és a szorongás, amitől nem lehet menekülni még otthon sem.

De lehet ha elköltöznék, akkor a vidéki életben meg megint padlót fognék, mert sajnos vidéken nőttem fel és tudom, hogy mik annak az árnyoldalai.