Családi ház/társasház/sorház miért van mindig minden bajuk az embereknek a szomszédjaikkal?

Idegállapot, vérnyomásfüggő.

Van, hogy engem se zavar a szomszédaimban élő vagy 8 kutya körben, hogy ugatnak, van, hogy már a falra mászok tőlük.

Mondjuk ehhez egy lakosság is kellene, megfelelő értelmi, érzelmi intelligenciával, akik figyelembe veszik más emberek életterét.

Svájcban is éltem kis ideig, ott ilyen nem létezett.

Minél putrisabb helyre mész lakni, annál menőbb dolog a zajgenerálás, vagy nem is tudom. Én próbálok a lehető legészrevétlenebbül, halkabban élni.

Vannak, akik azt hiszik, mindenki rájuk kiváncsi, vagy nem tudom, tényleg nem értem.

Az egyik oka szerintem, hogy az emberek önzőek, mindenki azt hiszi körülötte forog a világ és nem veszik figyelembe a többieket.

A másik ok, hogy nincsenek közösségek, nem is akar senki kialakítani. Azért egy ismerősnek jobban tolerálják az emberek az idegesítő szokásait mint egy jdehennek.

Én meg még soha nem laktam olyan helyen, ahol ölnék egymást. Sőt, alapvetően mindig kedves és segítőkész szomszédaim voltak.

De mindenhol felbukkan időnként egy idióta, amit nem hiszem, hogy bűn lenne nem elviselni. Pl. kiabálás, veszekedés, verekedés, stb.

Ez nem a szomszédok érzékenysége, hanem tényleg olyan, amit nem kell elviselni. Amikor ordít a szomszéd a gyerekének, hogy agyonverlek, megöllek, akkor nem hiszem, hogy az összes többi lakó a hülye, hanem az az egy.

Mert már felnőtt, sőt megöregedett az a generáció, amelyiket nem tanították meg sem viselkedni, sem alkalmazkodni. És az utána jövők persze már így nőttek fel. A rendszerváltás óta folyik a csapból, hogy a te érdeked a fontos, neked mihez van jogod stb. A bunkó embert régen kinézték az utcán, buszon, társasházban, ma meg az van, hogy neki állna följebb, ha bárki rászólna.

Másik oldalról meg teli lettünk hiperszenzitív idegbajossal, akik megszokták, hogy a szüleik lábujjhegyen járnak, ha őnagyságát zavarja a cipőjük kopogása is. Laktam együtt ilyen emberrel kollégiumban, rettenetes. Az ilyen emberből lesznek az összeférhetetlen szomszédok.

Persze a két tényező egymást erősíti: ha idegbajos szomszédodat zavarja, hogy hétköznap délelőtt füvet nyírsz, akkor benned is erősödik az az érzés, hogy le kell sz...ni a másikat, mert képtelen alkalmazkodni.

Van aki szeretne pihenni.

Nekem pl a munkahelyemen (és/vagy a szomszéd épületben amivel közös az udvar) 2 éve szünet nélkül megy a felújítás, ütvefúrás stb egész nap. Otthon este szeretném egy kicsit élvezni a csendet végre.

Meg a nap többi részétől függetlenül kellemetlen ha nem lehet hallani pl a filmet amit néz az ember…

És még csak a szabadidőről volt szó, ha valaki dolgozni vagy tanulni akar akkor extra szr a zajongás.

Én azt nem értem miért nem lehet csendben létezni.

Az egész országra rányomta kedves pártunk a gyűlöletkampányát. Ráadásul, már eleve átvettük a kommunizmusból a szomszéd besúgását.

Ez van. Ilyen az országlélek.

Egyébként lekopogom, én szerencsére most épp egy normális társasházban lakom. Itt pont nincs senkivel baj, de ezt az itt élők is kihangsúlyozzák és próbálják is tartani magukat hozzá. Ahogy én jöttem ide albérletbe, engem is úgy választott ki a tulaj jó pár jelentkezőből, mert csendes vagyok és inkább várt rám.