Pár évtizede miért voltak ilyen meggondolatlanok az emberek?

Mert elhitték,hogy majd itt is nyugati típusú jólét lesz.

Gyerekkoromban,az utca,ahová építkeztünk(90-es évek elején),volt vagy 30 ház,mind tetőteres,kivétel nélkül.

Nagy részében a tetőtér sose lett kész.

Persze a szocpolért akkor is csinálták a gyereket,mint ma a CSOKért,nem tanulnak a szülők hibáiból sokan,nagy igények,mögötte nincs meg egy jóléti ország alapjai.

Nem lehetetlen eladni, csak nem annyit kéne kérni érte mint egy belvárosi újszerű komfortos lakásért. 🤷‍♀️

Amúgy akkor nem tűnt problémának se az építése, se a fenntartása, emellett úgy voltak vele hogy majd a felnőtt gyerekeik is ott fognak lakni.

Nagyszüleim építettek egy kádár-kockát a falu szélén, akkor még ott utca sem volt. A gyerekszobám 30 nm, laktam már ennél kisebb albérletben, ahová minden befért, konyhától-fürdőtől kezdve, szóval mondhatni garzon méretű szobákat terveztek bele. Az egész ház 190 nm, két emeletes (plusz beépíthető tetőtér), szerintem túlméretezettek, rosszul felosztottak a helyiségek, de nagyszüleim tervezték, akik nem építészmérnökök voltak.

Ők úgy gondolták, hogy majd ők ott gyereket nevelnek, aztán a gyerekek otthon maradnak, és ott alapítják meg a saját családjukat, és az unokák is otthon élnek felnőttként, szóval nagy tér kell, sok szobával, esetleg még a padlást is beépítik, ha az unoka is családot alapítana.

Hát ez a terv már akkor kudarcot vallott, mikor az első gyerekük megházasodott, és első dolga volt lakást venni a közeli megyeszékhelyen egy panelban. Ott nevelték a gyerekeiket, és eszük ágában sem volt hazaköltözni egy olyan településre, ahol semmi nincs.

A másik gyerekük - édasanyám - viszont ténylegesen oda vállalta a gyerekeket, viszont tesóim is, meg én is elköltöztünk arról a kilátástalan településről, ahogy lehetett. Néha sajnálom a szüleim, hogy oké, van egy négyszobás lakrészük az emeleten, apám egyikünk gyerekszobájából konditermet csinált, a másikból meg irodát. Mamám meg él a háromszobás földszinti lakrészen. Egyiken se költöznénk haza semmi pénzért, még akkor se, ha gyerekeink születnének - sőt, magam részéről pont akkor nem költöznék haza, nem akarom annak kitenni a gyerekemet, hogy se barátai nem lesznek, mert nincs korabeli gyerek a faluban, se sportolni, hangszeren tanulni, bármilyen hobbit művelni nem tud sehol.

Megváltozott a világ, mikor ezek épültek, akkor még jó ötletnek tűntek.

Annyiból összetett a probléma, hogy amikor ezek a házak épültek, akkor felelősségteljesebben gondolkodtak, gondoskodtak az emberek a család intézményéről és a gazdasági körülmények is amellett szóltak, hogy megélhetést fog tudni nyújtani egy életre a vidék (is) az akárhová is született embereknek. A gazdaság átalakult, a biztosnak hitt megélhetési feltételek megszűntek, kiszerveződtek, tönkrementek, amelynek következményeként a vidék elnéptelenedett, - mivel az emberek mentek a megélhetésük, a vélt boldogulásuk után.

Amikor ilyen építmények számítottak alapnak egy családban, a Magyar Népköztársaság mezőgazdaságra és könnyűiparra volt elsődlegesen berendezkedve - még akkor is, ha létezett Dunaújváros, Csepel, Ózd és Miskolc is párhuzamosan a nem felsoroltakkal.

Volt nekünk viszont egy Bábolnánk, Hortobágyunk és számos mezőgazdasági, élelmiszeripari központunk is, amelyek rengeteg embernek biztosítottak biztosnak hitt megélhetést. Aztán pár év távlatában "elpárolgott" minden, amit biztosnak hittek az emberek, - élni viszont kell valamiből.

Ma már gyakorlatilag igaz, hogy nem a kétkezi munka az elsődleges megélhetési forrása az itt élő embereknek, - sokkal inkább a szolgáltatóipar köntösébe bújtatott szélhámosság.

Erre van igény - a jelek szerint - és aki nem áll be ebbe a sorban, annak reszeltek! Ez a körülmény viszont megkívánta, megkívánja, hogy az emberek utána menjenek a megélhetési forrásaiknak, - amely a vidék elnéptelenedését okozta. A folyamatosan emelkedő energiaárakat viszont nem tudja egy vagy két ember kinyögni... Bizonyára sokan vannak, akik vissza is élnek az ilyen módon kiszolgáltatottá váló emberek helyzetével, - de ez már egy másik történet.