Mit csinálnátok a következő esetben?

Nem igaz, hogy cigánnyal csak férfi tárgyalhat. Én simán szót értek velük, pedig nő vagyok.

Kérdező, te semmiképp ne beszélj vele. Az összes többi válasz is értelmes volt, csak neked épp nem tetszett. Itt inkább te vagy a problémás, még csak most csöppentél oda, de már rühelled a tagot, és szerinted teljesen oké megítélni valakit kinézet alapján, és szerinted te lennél a normális, kellemes társaság... Hát jó.

Szimplán átmegy valaki, aki képes erre, bemutatkozik (esetleg visz valami ajándékot, elvégre ti vagytok az új lakók), beszélgetnek kicsit, és mellékesen megemlíti egy kellemes beszélgetés közben, hova szoktál állni az autóddal. De mondom, ne te csináld. Süt a kérdésedből az ok nélküli ítélkezés, ezt bárki megérezné, és oda a rokonszenv. Se tagbaszakadt cigány családfő nem vagyok, se kifejezetten bosszúálló típus, de a Kareneket nem bírom, ha ilyen ember költözne a szomszédomba, és állna neki pattogni, én már csak azért is bosszantani akarnám.

Egyébként véletlenül nem valami értelmiségi vagy, aki most költözött falura? Mert ahogy a falura költöző értelmiségiek meg tudnak nyilvánulni a lakossággal szemben, az a lenézés, az a "majd én megváltalak, elmondom neked, kulturálatlan bunkó szarnak, hogy is kell civilizáltan élni", az általában szekunder szégyent okoz bennem a saját diplomáim miatt.