Hogyan fogadjam el, hogy Kecskeméten kell élnem, ha korábban 5 évig Budapesten éltem, és utána is 2 évig ott dolgoztam?
Hiányzik Budapest. Egyetemen 5 évig ott laktam, aztán vidékről jártam fel (85 km) 2 évig dolgozni Pestre, mert el akartam köteleződni Pestre, hogy később ott legyen majd lakásom. Egy jobb munkahely reményében viszont vidéken vállaltam munkát, de azt érzem, már nem ez a természetes közegem. Túl be vagyok szorítva ebbe a kisvárosba (110 ezer lakos), és azon belül is ide a lakásba. Nem tudok hova menni, mert már ismerek minden utcát, de az sem közönségcsalogató. A barátaim, haverjaim mind Budapestre költöztek. Itt Kecskeméten pedig nincs semmi. Kihalt minden. Elvágyódom, mert egyetem alatt hozzám nőtt a főváros, és mindig is azt terveztem, hogy ott fogok majd családot alapítani. Albérletet fizetni pedig nincs esélyem. Senkim sincs, de azt érzem, itt vidéken szinte reménytelen ismerkedni. A korombéliek nagy része elmenekült innen, egyetem után fent maradt Pesten. Több szomszéd biztatott, hogy jól teszem, ha elmegyek innen valami élhetőbb helyre. Pesten a nagy számok törvénye alapján sok hozzám hasonló ember van. Ott tudnék igazán ismerkedni. A szüleim viszont nem segítenek, hogy Pestre költözzek.
Azt érzem, teljesen gyökértelen lettem itt a városomban, mert az egyetem alatt kiépítettem néhány szociális kapcsolatot évfolyamtársakkal, akikkel, valamint a volt itteni ismerőseimmel felvehetném a kapcsolatot.
Irigy vagyok, hogy másoknak összejött, nekem meg nem, és nem fogok tudni kitörni innen mucsáról. Mert tényleg az. Este 6-7 óra után mintha kihalt volna a város, rossz a közvilágítás, mindenhol csak a panel és a kertváros... A belváros pedig 5 perc alatt átsétálható. Semmi kulturális, közösségi élet nincs itt egyetemistáknak. Az utcákon szinte alig látni 20-35 közöttit.
Kérdező szerintem nem a Kecskemét vagy Bp. a problémád, hanem, hogy szociális fóbiád van.
Szerintem ezzel a mentális kondicióval igazából rohadtul mindegy, hogy melyik városban vagy, Bp-n sem találnál ismerősöket, nem csak Kecskeméten nem, illetve, ha normális lenne a pszichés állapotod, akkor Kecskeméten is találnál társaságot, nem csak Budapesten.
"A szüleim viszont nem segítenek, hogy Pestre költözzek."
Felnőtt vagy, finanszíroztak neked egy diplomát Budapesten, mit akarsz még tőlük? Most is náluk héderezel, ha jól gondolom, inkább hálásnak kellene lenned, hogy náluk lakhatsz felnőtt létedre.
Azon kívül, hogy az öledbe húljon egy pesti lakás, mindenre találsz panaszkodási módot és kifogást.
Egyébként 110 ezer lakos az baromi sok. Én Miskolcon lakok, hasonló lakos szám és sosem éreztem "kicsinek". Plusz ismerkedni is lehetett mindig. Én speciel Pesten nem tudnék élni, pedig 22 vagyok, nekem túl nagy és zajos.
Ha annyira Pesten akarsz élni. Akkor igen, bérelsz szobát vagy hasonlót ami nem drága, nem pedig panaszkodsz.
Plusz nettó 210? Nem azért de biztosan van jobb munka. Ismerősöm 2 évig élt pesten, szobát bérelt és kőmüvesként keresett nettó 350-et 3-4 évvel ezelőtt.
Utálom mikor valaki kifogásokat gyárt. Felnőtt férfi vagy és rinyálsz mint egy fürdős k*rva. Állj a talpadra és állj ki az álmaidért, ennyi.
A szoba bérlés nem rossz egyébként.
A legtöbben felnőtt emberek akik szerencsét próbálni mennek ki. Ismerősöm 2 évig egy dögös 30 körüli nővel lakott így kettesben.
Szóval annyira azért nem lehetett rossz.
Plusz ez nem "kollégium". Rengeteg ilyen szoba van. Addig mész ameddig nem találsz olyat ami tetszik, ahhol jól érzed magad.
De igazából kecskemét baromira nagy város magyarországi viszonylatban. Nem igaz, hogy kihaltak az utcák. Valószínűleg a sörözők gondolom tele vannak.
De komolyan, mikor falusi barátnőm volt és kijártam hozzá. Az egy sor budis kis falu kocsmája is fiatalokkal volt tele....biztos pont Kecskeméten nincsenek fiatalok.
Nekem összejött. Kecskemétről indultam, aztán Szeged, végül az imádott Budapest és itt élek már 16 ève. Igen, ha vmit nagyon szeretnél, muszáj áldozatokat hozni, sokan kezdik albérletben, nem is értem, hol máshol kezdje az ember az életét??
Igen, drágább Budapesten az élet úgymond, de 100x több lehetőséged van ‘pénzt csinálni’ , ha van benned ambició és tenniakarás, csak el kell indulni az úton…
Én 18 éves koromig éltem Kecskeméten, így tökéletesen jól értem , amit írsz róla . És Budapest pont azzal varázsolt el engem is, ami Téged. Bár így ennyi év után amúgy jól esik lemenni Kecskemétre : nincs tömeg, olyan nyugis minden, nem ilyen bunkó idegbetegek az emberek, mint itt, nincsenek elszállva az árak/belépők, szóval nem rossz hely azért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!