Én vagyok ennyire intoleráns vagy ez nem élet?

Nem valami jó élet nyilván, de a kolis lét sajnos ezzel jár. Hacsak nem mész el valami drágább koliba, ahol pl kétágyas szobák vannak. Én olyanban laktam, nyugis volt.

Én annyira nem bírtam elviselni a koleszt, hogy ki is buktam egyetemről.

Hát igen, egy külön szoba azért a minimum, ami az embernek kell, hogy nyugodtan legyen. De már az sem az igazi, mert akkor is osztozkodni kell a konyhán, fürdőszobán, takarításon. Ha esetleg tudsz az iskola mellett diákmunkázni és egy kis pénzt gyűjteni , akkor később elköltelözhetsz egy albérletbe ismerőssel. Ha többen osztoztak egy lakáson, akkor valamivel olcsóbban ki tudtok jönni és lehet külön szobád majd. Hosszú távon ez a kollégium szerintem csak annak jó, aki nagy családban nőtt fel, sok testvére van és alapból hozzászokott ahhoz, hogy sosincs csend és nyugalom. Én pl egyke vagyok és nem bírom ezt, az első héten sírva menekülnék a kollégiumból.

Ezek közül csak a pasi jelenléte zavarna engem, de az nagyon. Simán beköpném a kolis igazgatónak/ felelősnek.

Akkor tedd hozzá, hogy a Vár kollégiumában minden szombaton hatalmas diszkó bulik voltak. Mellé fölszöktwek a szobába üzekedni. Egy idő múlva pénteken iszkoltam haza Visegrádra, vasárnap este meg vissza a koleszba.

Most vizsgaidőszak, gondolom, éjszaka is tanulás volt ezerrel.