Régen miért romboltak le régi stílusú épületeket, hogy a helyére kocka panelt építsenek?

Megnéztem ezt a Szervita teret, tényleg erősen elüt a környezettől, de ez még egy jobban sikerült példány. Sajnos a mellette lévő fehér lakóépület kevésbé tud érvényesülni miatta. Ellenben ha azt nézzük, hogy nézett ki a tér 2011-ben, ahhoz képest óriási a fejlődés.

(Persze lehet, hogy ha hagyják 30 évig lepusztulni, akkor a mostani üvegépület is olyan csúnya lesz, mint a 2011-ben még álló épület...)

„Ha akkoriban folytatódik ez a panel stílus, akkor hogy néznének ki a mai városok?”

Ezt elég könnyű szemléltetni, ugyanis Salgótarjánban teljes egészében lezajlott ez a folyamat. Google térképen nézzél be a Főtérre és az Erzsébet térre (nem akarom linkelni, mert a gyakori mindig szétszedi a Google térképes linkeket), és nézelődj kicsit a környező utcákon. Mellé nézd meg ezt:

[link]

Illetve ezt, főleg a 2. képet:

[link]

Most elég szentségtörésnek tűnik, hogy a régi épületek lebontásával lett ez a szocialista hangulatú belváros. Ugyanakkor amikor mindez épült, akkor hihetetlenül modernnek tűntek ezek az épületek, míg a régi épületekről az ugrott be az embereknek, hogy sötét, dohos, fürdőszoba nélküli. (Idős pesti ismerősöm mesélte, mekkora élmény volt panellakást kapni a régi gangos házukban lévő helyett, mert végre volt rendes mosdó, nem a folyosó végi közös vécére kellett járni, és nem kellett osztozni a barom társbérlővel. A korabeli sajtóban szinte minden városban rendszeres a hirdetés, hogy belvárosi, régi típusú lakás bérleti jogát cserélnék panelra. Mai szemmel nézve fura, mert a belvárosi, régi épületekben lévők ma többszörösét érik a panelnak...)

„Miért hagyták abba a panelok építését?”

A panel lakótelepek jelentős része bérházként épült, önkormányzati bérlakásokkal (sok városban a „bérház” szó a mai napig a panelt jelenti, Pesten nekem pl. fura volt, hogy a régi körfolyosósokat nevezik így). A 80-as évekre egyre kevesebb ember vágyott ilyenekbe, jobb volt a nép anyagi helyzete, megindult a magánszektorbeli építkezés, az önkormányzatok meg valószínűleg nem vágytak rá, hogy még több olyan épület épüljön, aminek a fenntartása az ő kötelezettsége. (Itt is jellemző lehetett a „közös lónak túros a háta” effektus, a szocializmus emberére alapvetően jellemző volt az „oldjon meg mindent az állam” életérzés, de az önkormányzati lakókra fokozottan; aki ilyenben lakott, az jóformán a vécépapír cseréjét is az önkormányzattól várta, nem csoda, hogy amint lehetett, szabadultak ettől a települések.)