Hogyan ne keseredjek el minden éjjel itthon?

Amióta ebbe a panellakásba költöztem, kb 2 éve, minden éjjel sírógörcs jön rám. Minden éjjel öngyilkossági gondolatok öntik el a fejem. Minden éjjel sírok.

Az a baj, hogy egy nagyüzemi hentesüzlet felett lakok. 5-kor olyan hangzavar van, mint egy háborús övezet. Üvöltöznek mint a prolik, a földön húzzák a rekeszeket, a rekeszeket úgy csapkodják tiszta erőből, hogy a beton törik össze tőle. A teherautók beállnak az ablakom alá és onnan történik a fülsüketítő rakodás egész nap. Délután ugyanez, csak a rekeszeket bevágják izomerőből a teherautóba. Nem lehet aludni tőlük 5-től. Viszont én meg éjjeli bagoly vagyok, 2 előtt nem tudok elaludni, akármennyire erőlködöm is. Napi 3 óránál nem alszok évek óta többet éjszaka. Csak késő délután tudok még 2-3 órára visszafeküdni, hogy bepótoljam. Fáradt vagyok, de inkább lelkileg. Nem akarom a holnapot, nem akarom elfogadni. Megszeretnék szűnni létezni. Nem akarom a holnapi rakodást, üvöltözést.

Füldugó nem segít, a dübdüböt egyáltalán nem szűri, de amúgy semmit sem. Más megoldás pedig nincs, mert a költözés még évekig nem lehetséges nekem. Az ereim pattognak már, nem akarom hogy felkeljen a nap. Mit tudtok ajánalni, hogy elfogadjam a holnapot és "boldogabban keljek fel"?