Szomszédnak illene köszönni az udvaron?
Mikor hazaérek sokszor kint ül/ülnek az udvarukon ami kb. 20 méterre van a kaputól. Ilyenkor semmi kedvem odaordítani nekik egy köszönéssel - pedig sokszor látom, hogy odanéznek hogy nyílik a kapu, de inkább ignorálom, hisz ők sem köszönnek oda. Mikor megyek befele és közelebb érnék hozzájuk, ott már olyan kerítés van, amin nem látni át, ott emiatt már nem köszönök.
Nemrég költöztünk ide, hasonló helyzetben még nem jártam. Ők az idősebbek egyébként. Szerintetek illene odakiáltani egy köszönést a távolba mikor megjövök és látom hogy odenéznek vagy esetleg odainteni? Ha közel vannak, pl. a kapuban, akkor egyértelmű, hogy köszönök.
válasza: válasza: válasza:A gesztus egy egyszerű metakommunikációs eszköz.
Itt nem az a lényeg, hogy látszat-e vagy sem, hanem az, hogy élsz-e vele vagy sem.
Nyilván ha mellette ellentétesen kommunikálsz, akkor nem sokat ér.
Az, hogy leszarod a másikat az téged minősít. Ettől még egy egyszerű eszköz ahhoz, hogy pozitív "gondolatokat" indíts meg a másik emberben.
A karácsony egy más téma mert az úgymond "muszáj" ellenben a gesztust a pillanatnyi helyzet teremti amivel az adott pillanatot "szépíted meg" és ezáltal pozitív visszajelzést adsz a másiknak.
És mint mondtam, le lehet nullára pontozni, a gesztus ingyen van.
A boltban is megköszönöm a kiszolgálást, akkor is ha "ez a dolga" az eladónak.
Ha beengednek kocsival a sávba azt is megköszöni az ember akkor is ha a másiknak "kötelessége" segíteni a manőverem.
Megtiszteled a másikat egy apró gesztussal megköszönöd, hogy figyelt rád, és jelzed, hogy te is figyelsz rá, értékeled az ő gesztusát.
Pont ugyanez a dolog a köszönéssel. Ha látod, hogy ott van, akkor semmibe nem kerül oda inteni, köszönni, biccenteni. Cserébe mégis egy pozitív.
Pont ugyanúgy ahogy az agresszió agressziót, a bunkóság bunkóságot, ugyanúgy a pozitív viselkedés pozitívumot szül.
De nyilván tökmindegy, aki inkább gyárt mindenféle kifogást egy szimpla "heló szomszéd" helyett azzal nincs miről beszélni...
Reggel a szomszéd a kapujában állt, én pedig épp indulni készültem autóval. Lassan haladtam (szűk utca) , felé közeledve láttam hogy odanéz, sőt megvolt a szemkontaktus így alkalmasnak találtam az időt, hogy próbát tegyek az itteni javaslatoknak megfelelően.
Mosolyogtam, majd vadul integetni kezdtem. Erre válaszul nem kaptam semmit, bambán nézett csak. Már-már én kezdem magam kellemetlenül érezni.
válasza:Hát hagyom. Vagy lehet hogy majd csak azért is trollkodásból integetek és előre odaordítva köszönök, még meglátom, ha már a legtöbbek szerint itt enélkül tapló vagyok :D
Viszont megállapíthatom (ha már valaki kiemelte hogy ő "városi" és ott is alap dolog a köszönés), hogy a fővárosban jelen szomszédnál az itt kapott tanácsok jelentős része nem volt hasznos, gesztus ide vagy oda :D Ahogy tapasztalom ők csak bámészkodni szeretnek. (Amúgy a korábbi szomszédaink simán köszöntek mindenhol, még a szembeszomszédok is, ezért volt ez fura nekem. Vagy nem bámultak vagy ha igen akkor köszöntek mikor észrevettek.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!