Milyen tapasztalataitok vannak lakótársakkal kapcsolatban? Pozitív vagy negatív ? Mi volt a legkiábrándítóbb dolog, amit megéltél úgy, hogy együtt laktál valakivel ? Inkább egyedül lakjak, vagy idegenekkel ? Sajnos nincs más opció jelenleg.

"Érveljetek, miért arra szavaztatok."

-->

"Igazából utálok bárkivel is együttlakni. Ennek nagyon egyszerűen 2 oka van:

Egyrészt ha én idegesítem a lakótársam, másrészt ha ő engem.

Most válaszút előtt állok: Egyedül vagy idegen emberekkel lakjak? Barátok sajnos nem opció, család sem.

Idegen emberrel nem túl jó állandóan kerülgetni egymást. Előbb-utóbb konfliktusok is lesznek.

Más az életritmus. Pl eddig kb mindig én voltam elszámoltatva, ha kosz volt a lakásban, pedig szerintem még mindig én takarítok a legtöbbet.

Áthallatszik minden szobán keresztül, az is, amit a lakótárs mond, az is, amit én, vékonyak a falak.

Osztozkodni kell mindenen, közös hűtő, fürdőszoba. Van az a mondás, "közös lónak túrós a háta".

Elég más személyiségek vagyunk, nem nagyon beszélünk, kisebb konfliktusok voltak, de alapvetően nem annyira gáz.

Ez is zavar, hogy nem hallgathatok zenét, mert biztos zavarná a másikat. Vagy nem éghet a villany hajnal 2-ig, mert az is zavaró lehet.

Nem járkálhatok kisgatyában a lakásban, nem ülhetek a wc-n, amíg akarok és még egy kellemeset nem is finghatok, mert az is áthallatszik.

Meg nem szívesen használom a wct meg a tusolót más után.

Nekem is rengeteg idegesítő szokásom van, pl magamban szoktam sokszor beszélni, szeretem néha megvitatni magammal a dolgokat.

De a másik biztos azt gondolja emiatt, hogy elmebeteg vagyok és ez elég gáz..."

"Ha egyedül lakom, mennyit tudnék félretenni 1 hónapban ?"

Bevétel mínusz kiadás.

Lakj egyedül, ha megteheted.

Nekem jelenleg egy olyan lakótársam van, aki 30 éves létére nem tudta bekapcsolni a gáztűzhelyet. Nem tudom milyen körülmények között élt eddig de a szobájából kijárt fingani meg böfögni a folyosóra,esténkét 5-6-szor is egymás után, amíg el nem küldtem az anyjába, hogy ezt otthon vagy a munkásszállón csinálja ahonnan idejött. Kár volt beengedni a lakásba, jobban jártam volna, ha egyedül maradok.

3x laktam albérletben, mindegyik külön tapasztalat, más jellegű élmény volt, egy közös: mindegyik külföldön történt.

1. 3-an laktunk együtt, 2 dolgozó ember és én, aki akkor tanult. Igazából az egyik lakótársról sokat nem tudtunk, után fel sem ismert, egyedül annyit tudtunk róla, hogy ott van a lakásban, de sok vizet nem zavart. Maga a lakás borzalom volt, de a lakóközösséggel nem volt baj, ok pár kisebb konfliktus volt, volt h feljött a sz*r a wc-ből, de azt is megoldottuk.

2. 3 francia erasmusos diákkal költöztem össze. Elmondhatom, hogy ez volt életem legrosszabb döntése. A 3 francia nem szívesen beszélt angolul, hét közepén 10-15 fő bulikat csaptak, abszolút nem voltak rám tekintettek, igénytelenek, undorító barmok voltak. 2 srác és egy lány volt, de a lány is olyan igénytelen és emellett finnyás volt, hogy őszintén örültem is, hogy otthagytam őket. Ja, egyszer majdnem kilakoltattak minket a lakótársaim tűrhetetlen viselkedése miatt.

3. Ez volt talán a legnagyobb csalódás: egy haveromhoz költözte, aki egy másik sráccal lakott együtt. A másik srác bejelentette, hogy talált egy jobb lakást, és emiatt kiköltözött. Erre a "haverom" pánikrohamot kapott, hogy mi van, ha nem lesz új lakó, és neki kell a másik srác helyett fieztnie. Ezért az éj leple alatt összepakolt, kiköltözött, anélkül, hogy elbúcsúzott volna. Ezután pedig letiltott az összes social media felületen, ahol ismerősök voltunk. Életem egyik legnagyobb csalódása volt a srác, pláne hogy haverok voltunk előtte. Jelenleg egyedül lakom ebben a lakásban...

ha teheted, élj egyedül, és senkivel nem kell közösködnöd, konfliktusokat kezelned.