Ijesztő ember a ház körül?
Nem is tudom, hol kezdjem, most is meg vagyok rémülve, olyan abszurd a helyzet, hogy még magam is nehezen hiszem el. Édesanyámmal ketten lakunk egy panel lakásban. Régen nagyon nyugis környék volt, az elmúlt néhány évben lettek itt gyakoribbak a bűncselekmények. Nagyon nemrégiben fényes nappal, a szemem láttára löktek el és raboltak ki egy nőt a lépcsőház mögött, akár én is lehettem volna a sértett. Ezt az esetet hamar el is felejtettem, csakhogy tegnap este valami nagyon felrázta a környéket. 9 körül be kellett mennem a városba, már hazafele tartottam, mikor észrevettem, hogy valami nem oké a bicajommal, megkértem édesanyámat, hogy jöjjön le elém, nézzük meg a biciklit. Én nem láttam a jelenetet, tekintve, hogy nem voltam ott, csak annyit tudok, amennyit elmondott nekem édesanyám.
A lépcsőházból kijövet van egy kis járda, ez köti össze a házat a parkolóval, ő a járda végén állt, várt engem. Hirtelen csak annyit látott, hogy nyílik az ajtó, egy magas, vékony, talpig feketébe öltözött ember görnyedt háttal, szó szerint fut ki a ház melletti bokros rész felé. Az nem látta, hogy a bokorban megbújt vagy esetleg továbbfutott-e az alak, csak arra fele tartott. Elmondása szerint habár csak egy villanásra látta, de fiatalnak tűnt és szerinte alapból nem olyan a testtartása, úgy tudta leginkább körülírni, mint mikor lopokadik valaki és összehúzza magát. Édesanyám nem egy félős ember, de mikor megérkeztem, egyből tudtam, hogy valami baj van, mert az arcára kiültek az érzései. Mikor másfél mondatban felvázolta a helyzetet, egyből hisztérikusan elkezdtem pánikolni és bőgni, mert veszélyben éreztem magam. Egy olyat ordítottam, hogy többen kijöttek az érkélyekre, remegett az egész testem, levegőt alig bírtam venni. Szörnyű belegondolni, hogy egy kis hülyeség miatt hívtam le édesanyám, ezelőtt mindig egyedül mászkáltam a sötétben, és lehet ott volt elbújva az az alak az egyik közeli bozótosban, és ki tudja, mi történhetett volna velem különben? Mikor feljöttünk, próbáltuk józan ésszel együtt átgondolni, hogy mi is történt lent, biztos, hogy nem egy itt lakó volt, mert életkorban hasonló fiú kettő lakik a lépcsőházban, de egyik sem ilyen alkat. A másik, hogy most itt felújítanak a lépcsőházban, egész nap nyitva vannak az ajtók, bárki feltűnés nélkül járkálhat ki-be. Az eset történtekor már elmúlt 10:30 is, logikus magyarázatot nem találtunk, valaki rossz ember lehetett.
Egész este nem tudtam aludni felkapcsolt lámpáknál sem, a legkissebb neszre is kaptam fel a fejem, a saját árnyákomtól is megijedtem, azt hittem, az erkélyen megbújt valaki. Tényleg nem tudom leírni, milyen hatalmas félelem van bennem. Ezek után hogyan tovább? Nem merem kitenni a lábam a folyosóra sem. Mit tanácsoltok, mi lenne ebben a helyzetben a megfelelő lépés?
18/L
Nm igazán értem a reakciót. (ha igaz) Nem bántott, nem történt semmi, nem esett bajod. Kifutott egy görnyedt fazon a lépcsőházból...és?????
Lehet hogy csöves, vagy valami....
Most tényleg ezen pánikolsz????
Édes istenem...
Jó hogy nem már tilos lesz feketét felvenni, mert ijesztő lehet...
Pszichológushoz kéne járnod, mert valami nincs rendben veled.
Nem szerettem volna ekkor nézeteltéréseket szülni, nem is értem, egyesek hirtelen miért lettek támadóan agresszívek, mikor csak tanácsot szerettem volna kérni, de köszönöm annak, aki kiállt mellettem. (:
Egyébként meglett az emberünk, átnéztük az aznapi összes felvételt, a biztonsági kamerák 2 oldalról is felvették, egy itteni lakos felismerte, egy helyi kisebbségi férfi. Valószínűleg a bicikli tárolóból akart kerékpárt lopni, de a földszinten felkapcsolt az egyik lámpa és ahogy ki akart futni, meglátta édesanyám és azért szaladt a bozótos irányába. Úgyhogy ennyi a "rejtély".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!