Szerintetek van igazság abban, amit én gondolok?

Előre szeretném elmondani, hogy sokaknak nem fog tetszeni a problémám, de attól még remélem kapok rá értelmes választ.

Egyetemista vagyok, de nyáron itthon vagyok a szüleimnél, amúgy kollégista vagyok. Itthon dolgozom is nyáron egy ismerősünknél hétfő-péntek, szóval nem lopom a napot.

Az a problémám, hogy sajnos a szülői házban (2018-ban költöztünk ide) a húgom szobája és az én szobám tetőtérben van, ami nyáron lakhatatlan, légkondit meg csak ezért biztos nem vennének a szüleim. Ez teljesen érthető, nem egy olcsó dolog.

Az előző 2 nyáron is az volt emiatt a felállás, hogy a húgom lakott a 20 nm-es nappaliban, mert ott van TV, és ő anélkül nem tud élni (értelmi sérült amúgy, de van speciális munkahelye, ahol 8-16 óra között dolgozik nagyon kevés pénzért), én meg a 9 nm-es vendégszobába kényszerülök, ami az utcai útkereszteződésre néz,mindenki belát, főleg este és a flexelő szomszéd is ott van, aki vasárnap is dolgozik általában.

Az a helyzet, hogy én ezt egy büntetésként élem meg. :( 0 komfortérzetem van abban a szobában, meg klausztrofóbia... Introvertált típus vagyok, igényem lenne a magányra, főleg kollégium után, meg munka után, de ez a szoba számomra egy börtön, nem egy kuckó, ahol fel lehet töltődni. Sehogy sem lehet otthonossá tenni. Még csak tornázni se lehet ekkora helyen (a koliban van egy nagyon olcsó kondi, de itthon a "normálra" nincs pénzem). A másik problémám, hogy bár nyáron lenne időm, a "börtönben" képtelen vagyok rajzolni. Idióta művészlélek probléma, de ez tényleg nem megy akárhol, aki nem tudja milyen ez, nem értheti.

Meg lehetne oldani, hogy beraknának ide is egy tévé-kábelt anyáék, mert annyira mégsem drága, mint egy légkondi. De anya ma azt mondta, hogy szó se lehet arról, hogy ne ott legyek a nyáron.

Számomra ez egyszerűen felfoghatatlan, ő sem lenne hajlandó abban a szobában lenni (ezt ma is mondta, a húgomra hivatkozva, hogy nehogy neki legyen már rossz), erre nekem meg nem adna lehetőséget, hogy igazságosan osztozzunk el a két helyiségen, mert ahogy már írtam, nehogy a húgomnak legyen rossz.

Most akkor beszéljem meg apával, hogy erre a nyárra oldjuk meg ezt a TV-kábel kérdést, hogy ne én lakjak abban a lyukban egész nyáron?

Tudom, ott van az az opció, hogy "vagy megszoksz, vagy megszöksz", de itt egy minimális dologról van szó, arról meg nem tehetek, hogy egyetemistaként nincs lehetőségem elköltözni és önállátó lenni (anya többször is jön azzal, hogy nem muszáj itt lennem). Azontúl nyilván szeretem a családomat, csak anyát nem értem, mi a baja...

Plusz itt van ez a koronavírus, hát hova a jó életembe menjek, most kollégium sincs. Albiba meg ha pénzem is lenne, ugyanolyan veszélyes lehet lakni, mint egy kollégiumban. Ki tudja, milyen alakokkal lakhatnék, akiket nem érdekelnének az óvintézkedések pl.

Tudom, a nyár messze van, de most előjött ez a szoba-kérdés, és nagyon csalódott vagyok anya miatt. :(