Balhéznátok a szomszéddal? Kisgyerekes szülőként mit tehetek?

Szembeszomszédok, ősszel költöztek. Van egy amerikai staffordshire-jük... Leszögezném, hogy a férjem is, én is imádjuk az állatokat, van 2 kutyánk és 3 utcáról befogadott cicánk, mind családtagként van szeretve, tisztelve. Nem a kutya ellen mennék. Hanem ahogy tartva van...

Alapból ki van zárva az előkertbe, ami pár méter. Kint van hidegben, fagyban, esőben. Nincs megnevelve. Egyáltalán. Pedig van egy másik nagy kutyás szomszédunk, ő már azt is felajánlotta, hogy megveszi tőlük a kutyát, mert így nem szabad tartani, ez egy rövidszőrű kutya, aki ráadásul nevelést és mozgást igényelne.. El lett küldve melegebb éghajlatra.

Amióta itt laknak (5 hónapja), a kutya támadott meg macskát és 3 másik kutyát is. Tragédia nem történt szerencsére soha, de gondolhatjátok, milyen arra felriadni, hogy a ház előtt nyűszít egy kiskutya, vagy macska éppen... A legutóbbi most történt, 2 napja. Itt sétáltattak egy kiskutyát, a szomszédék meg álltak ki az autóval, és a kutya kiszökött. Nem tudjuk a részleteket, én a gyereksikításra és a kiabálára, vonyításra szaladtam ki, ahogy a többi szomszéd is. A kiskutya a szájában volt, rángatta összevissza, közben a kiskutya gazdája próbálta fogni valahogy, hogy ne tépje szét szegényt. Ez nem is tudom, meddig ment ez, közben ütötték a másik kutyát, hogy engedje el, a gazdája is ott volt, de semmi értelme nem volt. Aztán egyszer valahogy csak kikerült a szájából a kutyus, a gazdája próbálta felkapni, mire valahogy a keze került a kutya szájába és azt rángatta tovább... Egy kis "50 kg vasággyal" nőről van szó, itt laknak a környéken. Ezt a két lánya végig is nézte. Elájult, közben a kutya elengedte, azt bevitték, kijöttek a mentők, szóval na, volt itt minden. Az utca közepén meg még mindig ott a vértócsa... Félek, hogyha legközelebb kiszalad a kutya, lehet pont mi leszünk a ház előtt, vagy akkor jövünk haza, és valamelyik gyerekemet kapja így el. Egyszerűen még most is remegek, ha eszembe jut ez az egész. Vagy ha mondjuk a gyerekei nélküle sétáltatnak kutyát, és úgy támadja meg őket. Szörnyű. Nem akarnak feljelentést tenni, mert félnek, hogy a kutyát altatnák el. Szerintem sem ez a megoldás, de nem élhetünk úgy, hogy rettegve lépünk ki az utcára. Meg ha itt valaki elmegy kutyával, olyan ribilliót csinál a kerítésnél, hogy félek, egyszer szétszedi... Ráadásul heti 3 napot egyedül vagyok itthon a gyerekekkel, a férjemnek még nem is meséltem ezt, mert ő már így is ki van rájuk akadva nagyon.

Én sem szeretném, hogy ennek a kutya igya meg a levét, de akkor most 8-10 évig félve lépjünk ki az utcára? Mit tanácsoltok, mit csináljak? (hozzánk bejönni nem tud szerencsére, meg nálunk bent van mindenki, de akkor sem túl bíztató a helyzet)