Nagyon hiányzik a régi hely ahol laktam, és sirtam ma miatta nem tudtam magam túltenni a költözésen még mindig, mit csináljak?

Hát 28 éves férfinek szerintem nem kellene sírnia egy költözés miatt.

Temetésen már láttam férfit sírni, költözéskor még nem, de még nőt sem.

Bírom ezt, a,,nem szokás sírni, egy 28 éves férfinak egy költözés miatt'' mentalit@st... Sőt, manapság, ha nő vagy, ha férfi egy,, felnőtt ember ne sírjon' ' mentalitást. Hányni tudnék ettől a mai világtól, komolyan. Kedves kérdező, még tudlak érteni, lányvagyok, de oly mindegy, ha valami hiányzik, akkor hiányzik, nincs mit ezen szégyellni. Én 3 éve költöztem Budapestről a Balaton nyugati részére, és nemhogy enyhül a,, honvágy'', de egyre inkább erősödik. Anno, elvágyódtam onnan, ma már visszamennék. A költözéskor már kicsit bántam és rossz érzéseim voltak, de mindenki és én is magam azzal nyugtattam, hogy minden változás nehéz, majd megszokom. Hát nem így lett. Egyre határozottabban érzem, hogy borzasztó hiányzik onnét minden.Nekem csak az segít egy kicsit, hogy visszamegyek,, nosztalgiázni'', amikor tudok, maga a lakás is MÉG megvan, de sajnos nincs beleszólásom, hogy ne legyen eladva, ugyanis szüleimé, és már ők sem élnek Pesten, néha feljárnak, de nyilván nem akarnak fenntartási hosszútávon több ingatlant. Nekem marad a reménykedés, hogy ha lesz annyi pénzem, talán vehetek/kivehetek egy lakást még a fővárosba egyszer.