Az igaz, hogy az ember maga dönti el, hogy melyik irányba változik?

Jóformán nincs olyan helyzet, ahonnan nem lehetne elöbbre jutni. Csak a legtöbb embernek kényelmesebb masokat hibártatni és elsülllyedni az önsajnálatban, mint tenni valamit.

Ha valaki tényleg akar változtatni az tud is, feltéve, hogy reális céljai vannak - tehát egy 160 cm-es nö soha nem lehet kifutómodell, viszont böven lehet minden más téren sikeres, ahol nem feltétel a 175+ magasság.

A környezetedből biztosan rágásnak rád dolgok és hátassal van rád, de az utadat te választod.

Keress egy neked megfelelő munkahelyet, messze a családodtól és költözz egy albérletbe. Tervezd a jövőd, próbálj fejlődni és adj bele mindent.

Ezeket akkor ajánlom, ha ténylegesen úgy érzed, hogy a környezeted akadályoz a fejlődésben és előrelépésben, esetleg még szándékosan is teszik ezt.

Nem tudom, hogy hány éves van még, bár valószínűleg te sem, de gondolom szeretnéd, ha minél kellemesebben telnének és magad ura lehetnél.

Dönthetsz arról, hogy pl. ez meg az amit csinálsz/vallsz nem jó, és változtatni szeretnél rajta, de nem lesz az, hogy Te a döntés pillanatától már más leszel. Mondhatni befolyásolhatod az "utad", de gyökeresen nem változtathatod meg.

Az sem igaz, hogy csak akarat kérdése egyes cél/vágy elérése. A szüleid megcsinálnak, kapsz egy egyedi genetikai szerkezetet, amiben egyes elemek (hívjuk vonásoknak) kiemelkednek, mások lejebb vannak. Ezek a vonások fognak dominálni, ezekkel egyszerűbben fogsz érvényesülni, van ami annyira meghatározó, hogy bármit is csinálhatsz, megváltoztatni nem fogod.

Olyan mint egy játék (pl fallout): kiválasztod az alap skilleket/traiteket és azon a vonalon tudsz előrébb haladni, bizonyos közegben jól elboldogulsz ezzel a készlettel, a másikban viszont vért izzadsz.

A másik, a környezeted igenis hatással van rád x %-ban. Hiába lennél Te a következő Albert Einstein, ha csak egy kis halászfalu tagja vagy, akinek a tehetsége abban nyilvánul meg, hogy remek hálót, csapdákat tudott készíteni, így megnövelve a hatékonyságát a horgászatnak. Viszont, ha a fővárosban élnél, más közösségi irányelvekkel, egy magániskolába járattak volna, lehet, hogy egy híres egyetemen kötnél ki, helytálló elméleteket teremtve.

Magyarán hozhatsz döntéseket, egy bizonyos sémán belül haladni is tudsz, de nem tudsz az lenni aki nem vagy normál esetben (teljes emlékezet vesztésnél, agyi traumáknál nem tudom, mi következne be, és erre nincs is túl sok információ). Ajánlom fellapozásnak a fejlődésről és genetikáról szóló könyveket és publikációkat és NEM a Wikipédiát vagy egyéb bulvár oldal által terjesztett cikkeket.

Egyébként amikor ilyeneket olvasok, hogy csak akarni kell, nekem sikerült, meg egyéb bölcsességeket arról, hogy a Te kezedben van az irányítás, mindig arra gondolok, hogy annyira jó és boldog az életük, hogy egy anonim oldalon, ráadás a gyk-n tengetik az idejüket, nem, hogy a vadonatúj vagy az oldtimer autójukkal szelnék az útat, vagy a hét nyelven beszélő konyháikban készítenék az ínyenc ételeiket, vagy épp meditációval belépnének az avatar állapotba, hisz annyira elérték az önmegvalósítást...:D

"annyira jó és boldog az életük, hogy egy anonim oldalon, ráadás a gyk-n tengetik az idejüket, nem, hogy a vadonatúj vagy az oldtimer autójukkal szelnék az útat, vagy a hét nyelven beszélő konyháikban készítenék az ínyenc ételeiket, vagy épp meditációval belépnének az avatar állapotba, hisz annyira elérték az önmegvalósítást"

Ha NEKED ezek jelentik az önmegvalószítást meg a boldogságot, akkor nagyon rosszul gondolkodsz.

NEKEM nem feltétlen PÉNZZEL megvehetö dolgok a vágyaim csúcsa, hanem az EMBERI boldogság.

VAN autóm - de nem legújabb, nem csúcskategóriás, (meg nem is oldtimer), hanem középkategóriás, mert ez csak egy használati eszköz, amivel megbízható módon és kényelmesen tudok eljutni oda, ahová akarok.

VAN egy jól felszerelt - de nem "hét nyelven beszélö", hanem funkcionális - konyhám, ahol tudok ínyenc ételeket is készíteni, de egy sima paprikáskrumplit is kifejezetten jó étvéggyal meg tudok enni.

A meditációnak meg egész más szerepe van.

Az életem teljes, mert van szeretö családom, jó, érdekes (és normálisan fizetö) munkám, amit szeretek, van több hobbim, van néhány igazi jó barátom, saját házam, de itt sem a szomszédpukkasztó kategória, hanem kivül átlagos, belül otthonos.

A te általad vázolt életmódot minden további nélkül tudnám finanszírozni, csak nem látom értelmét, mert az teljességgel üres, felületes, másoknak szóló magamutogató versenyhajhászás lenne, minden értelem nélkül és nem adna semmi belsö nyugalmat vagy elégedettséget!

Szóval nem ártana, ha az értékrendedet felülvizsgálnád, és tényleg értelmes elképzeléseid lennének.

Ah sh*t, here we go again… Nah, akkor lássuk csak: szinte már személyes sértésnek vetted a túlzásokkal és szarkazmussal alakított példáimat, ahol mertem E/2 személyben fogalmazni, de látom itt ezen oldalon sokaknak ez felér egy támadással. Egy valakinek lenne jogos ezen felháborodni, azaz megérteném, mégpedig az a kérdező lenne, akinek elsősoron a válaszom szól. Tudod mit, névhez rendellem a példámat, mégpedig Gipsz Jakabéhoz. Remélem így már tetszik. El se olvastam a kommenteket ezidáig, de feltételezem Te lehetsz a hármas válaszoló is. A példádat megvétózom egy szóval: 'murica.

Konkrétan semmilyen információt nem közöltem magamról, de elkönyveltél egy materialista alaknak. Végülis bánom is Én, legalább nem hazudtolom meg magamat, ha azt írom, hogy a mai társadalmunkban és a jelenlegi kultúrkörünkben, szociális berendezkedésünkben nélkülözhetetlen elem a pénz, amit tágabb értelmezésben érthetünk cserekereskedelemre és szolgáltatásokra is. Sehol se lennél, ha most kihúznánk a pénzt, és a következő parasztvakítást dobnám fel Neked, a pénz nem boldogít. Mielőtt bedobod a fúziós kártyádat, hogy Te külföldi magyar vagy (vagy vmi szívszorító mesét), és itt tényleg nem számít a pénz meg az ilyen tárgyias dolgok, akkor nézz csak magadba, hogy most is a pénz által üzemeltetett gépezet nyújt kényelmet, “szabadságot” stb…

”NEKEM nem feltétlen PÉNZZEL megvehetö dolgok a vágyaim csúcsa, hanem az EMBERI boldogság.” Akkor sétálj végig egy nyomortanyán, és kérdezd meg ki cserélne Veled, és vond le az összegzést.

A példáimat még így is sikerült behatárolnod egy vonal mentén, hisz a vadonatúj autó jelenthet egy Bugatti Chiront is, vagy egy Suzuki Vitarát, meg nem értem miért ne okozhatna “boldogságot” az, hogy valaki évekig vadássza össze az MZ vázához az alkatrészeket és építi meg szíve vágya motorját.

“VAN egy jól felszerelt - de nem "hét nyelven beszélö", hanem funkcionális - konyhám, ahol tudok ínyenc ételeket is készíteni, de egy sima paprikáskrumplit is kifejezetten jó étvéggyal meg tudok enni.” Ennél jobb pédát fel se hozhattál volna: [link]

Ismételten félreértetted, a hét nyelven beszélő konyha is tartalmazhat már-már egy műemlék értékű s állapotú Karancsot.

Egyébként elmehetnél marketingesnek, mert úgy próbálod rámsózni az életed mintáját, mint a Telenor a Huawei telókat. Ismételten leírom, hogy egy anonim oldalon bizonygatod, hogy mennyire fsza az életed, úgy, hogy litániát írsz az egzisztenciális státuszodról, de írhattál volna annyit is, hogy kapcsoljam be a Tv-t és várjam meg a reklám szünetet, mert pont olyan boldog vagy, mint az ottani mintacsaládok.

“A te általad vázolt életmódot minden további nélkül tudnám finanszírozni, csak nem látom értelmét, mert az teljességgel üres, felületes, másoknak szóló magamutogató versenyhajhászás lenne, minden értelem nélkül és nem adna semmi belsö nyugalmat vagy elégedettséget!” “Szóval nem ártana, ha az értékrendedet felülvizsgálnád, és tényleg értelmes elképzeléseid lennének.” Self destruction 100. Ezt már tovább nem ragozom, főleg az előzetes sorok miatt se.

“A meditációnak meg egész más szerepe van.” Jesszus. Az az értelme, amit adsz neki. Gondolom azért volt kifogásolható ez a példám, mert ennek aztán tényleg semmilyen anyagi vonzata nincs…

De egyébként, kérlek, definiáld már Nekem mi az a boldogság? Mindenki hajszolja, közben ugyanolyan versenyt kovácsol belőle, mint bármi másból, le akarja körözni a másikat, hogy magának alátámasztást nyerjen. “árvaházban nevelkedtem, ahol megvertek minden egyes nap, belöktek egy autó elé és eltörtem a gerincem, de van 6 gyerekem és egy szerető asszonyom és egy szerény kis tengerparti házacskám, sosem adtam fel és lásd mindezek után is boldogságot találtam” Na, kb erről szól a gyk is, ha valaki kiírja, hogy milyen rossz az élete.Kiemelem, ismételten túloztam, bármilyen más élethelyzetet odaképzelhetsz.

Nem tudom, hogy a vallás okozta ezt, vagy már az adott korszak influencerei voltak ekkora hatással erre a jelenségre, de mindenki meg van veszve érte, és ezt marha jól kihasználják az adott hatalmon lévő piaci/gazdasági, politikai és vallási szereplők. De ez már mélyen filozofikus elméleteket is érinthető téma, nem folyok bele jobban.