Teljesen gyerekes vagyok 30 éves létemre, ez betegség lenne? Több lenn

30 évesen már ne azért ne tegyél meg valamit, ami szükséges, mert mások mit gondolnak. Tudatosítsd ezt magadban, ha naponta 4szer kell győzködnöd magad, hogy megtegyél valamit, akkor emlékeztesd magad 4szer, a lényeg, hogy haladj valamerre.

Egyébként ha gyerekes vagy, akkor motiváld magad gyerekesen. Nem szeretnél te is olyan nagy hős lenni mint Naruto vagy olyan izmos harcos mint Songoku, vagy olyan menő cuccokat hordani mint az anime hősök? Rajta, gondold végig mi kéne hozzá :D Ha kalandot keresel, ha menő akarsz lenni, satöbbi, annak is meg kell keresni, végig kell gondolni a költségét és a módját. Miért dolgoznak az emberek?, azért mert mindennek ára van, a való életben a nindzsamester sem tanít ingyen. :D Nem kell feltétlen a legunalmasabb állásban gondolkodnod, ha taszít. Menj fel a netre és mondjuk jelentkezz Ausztráliába nyári napszámosnak, vagy amit akarsz. Az álláskeresést is tanulni kell, de ha most nincsenek kötelmeid, nyugodtan ötletelj, bármit pályázz meg, amit szívesen kipróbálnál. Küldeni egy CV-t száz helyre, elmenni pár interjúra nem kerül semmibe. Szerintem lehet, hogy azért vagy motiválatlan, mert egysíkú lehetőségekben gondolkodsz és csak azt is pályáztál meg. Legyél kreatív és merész, nincs most tényleg vesztenivalód.

Nagyon hasonló cipőben vagyok és együtt érzek veled ezért úgy éreztem, hogy életemben először kommentelnem kell. (mondjuk lehet hogy te egyáltalán nem ien vagy és csak rádvetítem saját életem)

Betegség lenne?

Lényegében igen. Pszichés, én jelenleg 24 vagyok és hasonlóan élem az életem, játszok egész nap és animéket nézek + semmi társas életem (ami mondjuk nem zavar), fix szilárd jövőkép nem sok ami különösebben megfogna vagy ösztönözne és borzasztóan nehezen állok neki bárminek is + szar bioritmus (2:26-os válaszodból gondolom neked is van). Az ok? Szar nevelés, szüleim egész nap veszekedtek vagy hidegen ültek a ház másik végében (apámmal kevesebbet beszéltem 18 év alatt mint a szomszéddal 2 év alatt), emelett lenéztek és sosem voltak megelégedve velem (annak ellenére hogy közel szín ötös voltam). Ezek miatt és más okok miatt lettem olyan ember amilyen, a nevelés formálja az embert és sajnos sok esetben az emberek rohadtul nem értenek hozzá ezért vagy olyan amilyen sok pszichés problémával viszont sajnos erre nincs igazán varázs gyógyszer ami megold mindent, ez több probléma egyvelege nem fogsz egy sablon betegségnevet találni ().

-ADHD figyelemzavarod talán lehet de ez nem a fő oka a problémádnak + a diplomádat se tudtad volna valószínű megszerezni ha az lenne (max valami bölcsész szakot ahol elég ha a neved bebüfögöd), munka valószínü azért nem ment mert beleerőltettek + kedved sem volt hozzá és valószínü nem volt jó meló.

-Nem nem csak későn érő típus vagy, ez 22 évesen még magyarázható lenne 30-an már nem.

-Nem maga az hogy szeretsz játszani és a hobbid olyan amilyen az nem baj, hardcore gamerek 1/3 30 éven felüli amerikai statisztikák alapján tehát nem gyerekes.

Mit lehet csinálni ezzel?

Nos előszöris nem lessz egyszerű de értelmesnek nézel ki és szerintem képes vagy változtani ha ténylegesen akarsz.

1. Ha most okésan is érzed magad (valószínüleg a játékokból adódó mini dopamin és teljesítés depencynek köszönhetően) ez csak roszabb lessz később. Képzeld el magad 5 év múlva ha így fojtatod vagy 10 év múlva? Tetszik a kép? Nem? Ennél csak szarabbul fogod érezni magad. Most képzeld el úgy a jövődet hogy mindened megvan (én high end PC-vel motiválom magam). Jelenleg ha okésan is érzed magad be kell látnod hogy ez nem tartható fönn örökre és nem burkolózhatsz sajnos kifogásokkal hogy hátde nehéz változtatni és betegség a hibás és nehéz meg ilyen vagyok. Igen nehéz de sajnos senkit se fog érdekelni mien nehéz és hogy mik a kifogások sajnos az élet attól még ugyanolyan szar lessz.

2. Pszichológushoz kell menni, ha nem momdod el fűnek fának nem fogják tudni. Szüleidnek se kell elmondani ha nem bízol bennük max annyit modasz hogy elmész szomszéd városba haverhoz (szerintem már ennek is örülnének) és hetente (vagy amit pszichológus ajánl) mész sima ingyenes pszichológushoz. + Mi érdekel jobban? Az hogy maradék életed el lessz szarva és fosul fogod érezni magad vagy az hogy pár 60 éves suttyom paraszt kinevet téged?

3. Munkát kell találni. Sajnos szüleid nem fognak eltartani örökre hacsak nem milliárdosok (kétlem főleg hogy falusiak) de a fő ok hogyha van egy rendes munkád akkor sokkal jobban, magabiztosabban fogod érezni magad, ha később eltartani is tudod magad és még saját helyed is van akkor mégjobban fogod érezni magad. Először próbálj nem taljes állásban dolgozni hogy hozzászoktasd magad.

4. Rendszeres edzés is segít. (nem kell úgy edzened mint saitama és nem leszel kopasz)

5. Cél kell, ha nem is tetszik, meg nem is vagy biztos benne akkor is jobb egy akár átlagos cél amit később változtatsz mint semmi. Ez nem kell hogy egyből munka legyen, bármi lehet amit el akarsz érni vagy csak szimplán valami amit nehéz elkezdeni és ezzel is edzed magad. +Fontos hogy konkrét legyen az a cél nem valami "megtalálom az élet értelmét" + tudjad apróbb teljesíthető darabokra is bontani.

6. Nos rengeteg más is van de látom hogy már egy fél könyvet írtam és lehet hogy el se fogják olvasni már ezt se sooooo eddig ennyi. Ha kell bármi akár kérdés vagy csak valaki akivel PC-n játszhatsz (közel mindennel játszom) írj privátba nyugodtan.

Esetleg nézz utána az elkerülő személyiségzavarnak, komplett C clusternek (személyiség zavarok clusterekbe/csoportokba vannak besorolva), de különben az összes között nézelődhetsz, mert ugye én nem ismerlek, de vmi személyiségzavarra tippelnék rólad. Az ADHD esélyes eléggé, de ugye ilyesmiknek a diagnózisa nem fekete fehér, vannak bizonyos átmenetek, több zavar is lehet egyszerre, amit megtudnak állapítani, mert keveredik.

Nekem egyértelmű, hogy a szüleid hatása dominál, ilyeneket traumák váltanak ki, vagy nem tudom még mi történhetett gyerekkorodban, ide tartozik a szülői elnyomás is stb. a traumát nem kell mindig úgy értelmezni, hogy kizárólag nagyon durva dolog.

Valószínű nem lusta vagy, szerintem a legtöbb ember nem az, csak gondja van, viszont tényleg valamit kezdened kell, szépen építeni magad, mert ha hirtelen egyedül maradsz, akkor az nagyon rossz lesz. Kezelni lehet minden ilyesmit. Akár online pszichológus kezdetnek, ha ennyire szégyelled.