Hogy öltözzön, viselkedjen egy nem szép lány?
Már kislánynak se voltam szép, most felnőttként pedig maximum egy négyest adnék magamnak a tízes skálán (nem szeretem ezt, de csak így tudom érzékeltetni) reggel kócosan, smink nélkül. Rendezetten talán egy fokkal jobb.
Az orrom még gyerekkoromban eltört egy kisebb balesetben, azóta nem egyenes. A fogaim kicsit kuszán álltak mindigis, pár napja azonban a jobb felső négyes tőből kitört, azóta kb utálom magam.
Normális beszélgetőtávolságból nem látszik, illetve ha mosolygok, akkor sem vészes, de ha vicsorítok, akkor látszik, hogy konkrétan egy teljes fogam hiányzik (a legteteje van csak meg).
Sajnos egyedül az implantátum lesz a megoldás, de annyi pénzem perpillanat nincs, kölcsönkérni sem tudok kitől, egyetemista vagyok. Leghamarabb őszre tudom összeszedni a szükséges összeget. De még ha meglesz is, számolni kell némi kellemetlenséggel, mint pl hogy pár hónapig egyáltalán nem lesz ott fogam (mivel a húzás és az új közt el kell telni némi időnek), ill külön kell még tartalékpénz arra az esetre, ha nem bírja az ínyem és ki kell venni, mert akkor hidat kell tetetni.
Azóta, hogy a fogammal ez történt, teljesen elment az életkedvem, napokig konkrétan enni is alig voltam hajlandó, csak sírtam és aludtam, mert rettenetesen szégyellem. Eddig legalább azt elmondhattam magamról, hogy nem vagyok igénytelen, de igényes ember nem jár törött foggal...
Az most alap, hogy őszig nem költök magamra, se ruha, se cipő, se kozmetikum (aztán majd imádkozok, hogy semmim se fogyjon el vagy menjen tönkre), nem csak az anyagi része miatt, hanem elvből is, foghíjasan elég prosztó dolog divatozni.
Amugy nagyon csendes vagyok, zárkózott.
25n
Nekem is volt egy ilyen hosszabb korszakom, amikor reggel 1 órával korábban felkeltem, hogy kivakoljam a képem és akkor is tömény undort éreztem a saját tükörképem láttán. Én se vagyok szép alapból, nagyon aszimmetrikus vonásaim vannak, senki se akart hozzám szólni sem, úgy éreztem mindenki rajtam nevet/összesúgnak, hogy milyen csúnya vagyok :(
Aztán szép lassan ez átváltott valahol egy közönyösségbe, hogy kit érdekel mit gondolnak mások, abbahagytam a sminket (heti 2-3 alkalommal használok csak szemceruzát), allergiás vagyok a legtöbb kozmetikumra. A hajam nem lett szigorú frizurába kényszerítve, vagy kiengedve hordom vagy kontyba. Én visszanéztem 6-7 évvel ezelőtti képeket, amikor kamaszként tombolt az önutálat és nem találtam az akkori önmagamat csúnyának :O Ez sokat segített.
Azóta megtaláltam a saját stílusom (ami nem éppen a szigorú rendezett, hanem a kicsit szétszórt kutató fajta [az vagyok]), nem görcsölök ilyeneken és lett barátom, aki immár a vőlegényem :D A férfiak észre vesznek az utcán, bókolnak, cukinak tartanak, bepróbálkoznak. Az elején még hülyének néztem őket (bocsi tőlük), hogy mit akarhatnának pont tőlem, akinek brutál lóarca van és raccsol, de tényleg bejövök nekik. Oké, ez még mindig fura valahol.
A fogad nem annyira lényeges, hidd el nekem. Sokkal többet ér, hogy rendben legyél lelkileg, mosolygós-kedves személyiséged legyen. Tiszta klisének hangzik, de igaz: ha kényelmesen érzed magad és elégedett vagy az életeddel, akkor vagy a legvonzóbb.
Nagyon sajnálom, amiért rossz időszakon mész keresztül, és remélem, hogy minél előbb túl tudsz rajta lenni.
Biztos vagyok benne, hogy egyáltalán nem vagy ronda, sőt!
Hordj olyan ruhákat, amikben teljesen önmagad vagy és neked tetszik, nem másoknak. Ha jól érzed magad a bőrödben, akkor egy sima négyesből akár egy nyolcas is lehetsz. Ne add fel, sok sikert :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!