A kis igényű emberek boldogabbak?

Szerintem boldogabbak. Nem hajtják a pénzt, nem akarnak nagyobb lakást, jobb autót, és ezért több idejük marad rácsodálkozni a világra, többet lenni a szeretteikkel.

Gyerekek nőnek fel, hogy alig ismerik az apjukat, mert hajtja a pénzt. Idősek halnak meg magányosan, mert nincs rá idő.

Az élet végén rájövünk, kár volt. Elmentünk az élet mellett, nem vettük észre a fontosat,és nem hagyunk űrt magunk után.

Hagytunk házat, autót, nyaralót, amin jó esetben nem vesznek össze az örökösök. De hagytunk-e emléket?

Nem kis igényűeknek nevezném, hanem mások az igényeik, mást tartanak fontosnak. Jól teszik.

Abszolút így van. Magam is ilyen vagyok, de sok életbe volt szerencsém bele látni kisvállalkozóként.

Végigpörgetem gondolatban az ügyfeleimet, akikkel rendszeresen kapcsolatban voltam, alig tudok mondani olyant a tehetősebbje közül akiknek rendben volt a magánéletük.

A túlzott pénzhajtást leginkább a párkapcsolatuk sínylette meg. Aztán ebből következett, hogy ha otthon nem jó a helyzet, még inkább a munkába temetkezett, vagy azt hitte a konfliktusokat még több pénzzel lehet megoldani. Ördögi kör.

Ez már szerintem az egészségtelen szint, amikor nem ismeri fel valaki az alapproblémát.

Könnyű ebbe bele keveredni, a férjem is most ebben az állapotban van. Már több éve külföldre jár dolgozni, már össze gyűlt annyi, hogy abbahagyhatná, de mindig mindig kitolja a határidőt.

Mert "kell még három elefánt az úgy is elfér"

Hiába mondom neki, hogy nem kell újabb hifi, nem kell hozzáépíteni a házhoz, fejezzük be amit elkezdtünk, aztán éljünk boldogan. Nekem nem kell még egy szoba, nem kell új autó, nem kell már semmi csak nyugalom. De az ő problémája a fejében szerintem leginkább az, hogy másoknak akar megfelelni, mások hova rangsorolják a külsőségek alapján.

És azt hiszi csak akkor lesz boldog, ha teljesítette ezeket az "elvárásokat".

Nem biztos, mert valamire azért van igénye és attól függ, hogy azt milyen könnyen éri el. Kis igény az, hogy legyen hol lakni, legyen mit enni, de ha ez nehézséget jelent, akkor nem boldog. Lehet, hogy ezért a kevésért éjjel nappal dolgoznia kell.

Természetesen akinek ezek az alapvető dolgok megvannak úgy, hogy a munkáján kívül másra is van ideje,és nem akar mindig jobbat, újabbat, az boldogabb, mint aki mindig többet akar.