Az normális hogy fiatalon nem akarok a fővárosban élni?

Teljesen normális. Én 24 vagyok, faluban nőttem fel egy nagy kertes házban, és sosem költöznék nagyvárosba, Budapestre meg főleg nem. Pár hónapot laktam panelban, albérletben, de rájöttem hogy nem nekem való. Zavart az állandó zaj, a büdös levegő, a zsúfoltság, a lakásban folyamatosan bezártság érzetem volt.

Itthon viszont imádom a csendet, hogy a madarak csiripelése ébreszt reggelente a forgalom helyett, hogy kint tudok lenni az udvaron a kutyámmal, gondozni a virágoskertet.... Ezt semmire sem cserélném el.

Ha majd elköltözöm itthonról csakis falusi kertes házba megyek.

Ja és amúgy vannak barátaim, társasági életem (nincs is jobb a kerti grillpartiknál) és mivel a közelben van város így szórakozni, dolgozni is tudok járni.

Szóval nem kell ehhez nyugdíjasnak lenni, fiatalon is szeretheti valaki vidéken élni.

Igen.

Nem véletlen hogy,a nagyszüleidnél nyugodtabb vagy,még minden,hiszen a vidék nem ilyenhely,mint Pest,hogy állandó zaj van,szennyezett a levegő stb.

Azért nagyon lehet érezni a különbséget Pest,még a vidék között.

Teljesen normális.

Én se akarnák Pesten lakni, nekem túl zsúfolt.

Egyébként meg egy kis városban élek és jól érzem itt magam.

Bennem kettős érzések vannak. Egyrészt az tetszik a fővárosban, hogy mindig történik valami és mindig elérhető bármilyen program, kimozdulás.

Vidéken viszont tetszik, hogy a családi házunk egy szobája akkora mint az egész lakás amiben 3-ad magammal lakom. Van nagy kert, ki lehet ülni, van garázs, van hol parkolni az autóval. Pesten örülök ha 1 utcával arrébb meg tudok este állni és lakhatok egy pár m2-es szobában.

Mi köze ennek a fiatalsághoz?

Egyébként én is falun laknék a legszívesebben.

Sőt, ha nem vesszük számításba, hogy messze lehet a segítség, mentők, tűzoltók és mindenhez autó/bringa kell, akkor legszívesebben tökmagányosan élnék (persze egy férfival, aki a férjem) egy hegy oldalában, az erdő szélén, 2 km-re a legközelebbi szomszédtól.

Partizni nem járok, néha-néha mozi, biliárd, bowling, teaház, kávézó, de ehhez be lehet utazni akár egy megyeszékhelyre vagy egy közeli húszezres városba.

A tömeget nagyon nem bírom.

Szívesen csinálnék viszont olyan szabadidős tevékenységeket, amiben pont meggátol a város, a lakás: grillezés, medencézés.

Hiányzik a szabadban reggelizés vagy séta a település szélén, ahol nincs ember, csak a természet és kutyák távoli ugatásának zaja.

Egy (fő-)városban csak LAKNI lehet, ÉLNI nem. Más részről viszont amíg az ember fiatal, és urambocsá' gyereket is szeretne valamikor, addig jobb alternatíva a város.

Én 40