Ritkaság, hogy olyan szorongásom van a szociális helyzetekben, mint sok embernek a matematika dolgozatoktól?
a természettudomány sok embernek problémákat jelent, mert nincsenek meg az absztrakciós képességeik, és dolgozni sem hajlandóak érte, hogy jobban menjen a dolog, ezért a matematika, fizika notórius diákriogató.
A "humán tárgyakat" meg bálványozzák, pedig annak a megértéséhez sok minden nem kell, csak normál érzelmi müködés. Érzelmekre még az állatok is képesek, tehát nem nagy szám.
Engem viszont sajnos óriási szorongás kap el, amikor emberekkel kell érintkezni, emberileg.
Egy ügyintézést, vagy bevásárlást vagy hasonló kaliberü dolgokat nem számolom ide, mert ott érzelmi érintettség nélkül is boldogulhat az ember.
De amint érzelmi síkon kell kommunikálni, rögtön borul a bili. Csináltattam magamról portré képeket önéletrajzba és társkeresőre, és volt egy olyan megérzésem, hogy ez katasztrófa lesz...és az is lett.
Mert NEM merem és NEM IS TUDOM hogyan kell átélni a pozitiv érzéseimet, hogy az aztán kiüljön az arcomra és a viselkedésemre és szimpatikus legyek a képeken is.
Tehát kidobtam az ablakon 20 ezer forintot, mert az összes képen undoritóan nézek ki.
A fotóst meg gondolom nem érdekli az én kis magán sztorim, hogy képtelen vagyok feloldódni.
Arra gondoltam, hogy berugva megyek oda, de sajnos már az ital sem "oldja a gátlásaimat" mert nem gátlásokról van szó, hanem totális belső ürességről.
Nem mindenki fotogén, az egy beállított kép, és sokan nem képesek magukra erőltetni egy normális mosolyt, ha tudják, hogy fotózzák.
Szerintem nem ciki, ha megkéred a fényképészt, hogy próbálja kihozni a legjobbat (ha már fizetsz neki). Esetleg gondolj egy szeretett személyre, vagy egy boldog emlékre.
"A "humán tárgyakat" meg bálványozzák, pedig annak a megértéséhez sok minden nem kell, csak normál érzelmi müködés. Érzelmekre még az állatok is képesek, tehát nem nagy szám." Gimiben a magyartanárunk egy pulyka volt. Valahogy így képzeled?
Ez viszont: "Engem viszont sajnos óriási szorongás kap el, amikor emberekkel kell érintkezni, emberileg." kezelhető. Válassz szakembert, és megfelelő szorongáscsökkentő technikát.
Nem, egyáltalán nem ritkaság. Sőt, szerintem kimondottan sok embert érint ez a probléma.
A humán tárgyak azért közel sem olyan egyszerűek, mint ahogyan azt leírtad. Igen, az állatoknak is vannak érzéseik, de közel sem olyan összetettek és bonyolultak, mint amilyen az emberé. Azért eligazodni ebben az útvesztőben nem egy könnyű feladat. (Gondolj bele, egy konkrét tudományág épült ki erre) Főleg akkor, ha valaki úgymond "nem fogékony" a témára, vagy nem igazán tud mit kezdeni magával az érzelmekkel. Sajnos nincs más választásod, meg kell tanulnod, hogyan éld meg őszintén az érzéseidet. Ha nem megy egyedül, akkor szakember segítségét kell kérni, nincs abban semmi szégyen. A legfontosabb ugyanakkor, hogy addig ne akarj másnak szimpatikus lenni, amíg nem vagy elégedett saját magaddal. Ugyanis egészen addig, amíg nem békélsz meg azzal az emberrel, akit a tükörben látsz, csinálhatsz bármit, nem leszel boldog.
Nem mindenkiről lehet jó képet csinálni. pl rólam sem lehet. Képeken sokkal csúnyább vagyok.
Ez az érzelmi síkon való kommunikáció... tudom miről beszélsz. Én gáznak érzem, meg a túlzott kedvességet. Nálam a kedvesség a gyakorlatban mutatkozik meg, de szavakban nem igazán. Gáznak érzem. Meg az érzelmeket is kimondani. Még ha sajnálok is valakit, akkor is nehezemre esik kimondani vagy gáz az egész ahogy csinálom.
Kezeld az emberekkel bánást is ugyanúgy, mint egy matekpéldát, megoldandó logikai feladatként. : )
Azért a társas kommunikációhoz sem árt egy absztrakciós képesség. Empatizál i, leképezni magadban, hogy a másik hogyan gondolkodik, hogyan fog reagálni, hogyan befolyásolja az életét, amit mondasz neki, ehhez elég nagy agykapacitásbefektetés kell. Amúgy ha a humán tárgyakhoz nem kell, csal állatias érzelem, akkor te miért nem vagy történész, nyelvész, költő, író, szociológus,stb.?
Szerintem ne keverd a társas tevékenységet az érzelmi működéssel, minden humán tevékenység nagyon is agysajtoló szellemi teljesítmény, Annak, hogy egyes emberek érzelmesebbek, mások logikusabbak, aránylag kevés köze van a dologhoz. Bár oersze az emberekkel bánásba beletartozik a pz emberek szellemi E’S érzelmi életének ismerése is. Csak azt nem értem, ez mivel könnyebb? :D Nekem még annál is nehezebbnek tűnik.
Ja ami a szorongást illeti, nyugi. Ez normális dolog. Mondjuk ha ennyire nem vagy társas lény, akkor lehet hogy nem egy olyan nehéz/stresszes dologgal kellene indítanod, mint az online randizás.
A társas viselkedést is meg lehet tanulni: hogyan kapd el a jeleket, hogy hogyan érez valaki, hogyan legyél szexi, támogató, megnyugtatóan oldott és laza, stb.; milyen embertípusok vannak, milyen különböző normák, elvárások, ezeknél hogy tudsz bevágódni...
A természettudományokhoz képest az a különbség, hogy nem az az elsődleges, hogy objektívan mi helyes, hanem hogy szubjektíven mi az. Nem az, hogy mi az 1 helyes gondolkodásmód, hanem hogy melyikkel hogyan lehet célt érni, szót érteni. És hogy a különböző képességek, elvek, megközelítések hogyan illeszkednek a társadalomra, kinek milyen szerep jutaht, ki miben lesz sikeres, milyen perspektívával egészítheti ki a te szubjektív véleményedet egy másik valaki.
Ja és ha valakit nem kedvelsz, semmi gond. Attól mindig hideglelésed lesz, hogy egy utált valakivel szóba állj. De a legtöbb embernek van valami kedvelhető vonása, csak legyél optimista.
Fényképezkedés: minden fotó többsége katasztrofális :D Ezért utálja mindenki az igazolványképét.
Azt javaslom, hogy szelfizz sokat a telefonoddal, csak saját magadnak, és őrizd meg, amin normálisan nézel ki. Ez segít abban is, hogy rájöjj, milyen szögből, milyen arccal nézel ki emberinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!