Melyik típusu emberek vagytok - Akik azt szeretik, ha egy történetnek (legyen film vagy könyv) a vége nyitott (tehát Neked kell elképzelned a végét) vagy ha le van zárva, minden kérdésre van válasz? Miért?

Én jobban szeretem, ha ambivalens a vége és gondolkodni kell rajta, vagy ha többféle végkimenetele lehet, de azt is értékelem, jól van lezárva a történet. Egyedül a klisés happy endeket utálom, de azokat nagyom.

Nem gondolom, hogy lesz aki megérti, de csak leírom: a "művészet" már régen nem történetek elmondásáról szól!

Történettől függ, van, amelyikhez az egyik illik, van, amihez a másik.

Azt szeretem ha le van zárva. A függővég csak akkor jó ha biztosan van folytatás.

"művészet" már régen nem történetek elmondásáról szól!" De, arról szól. Az már más kérdés hogy a vevők szívesebben költenek a pornó-szarokra mint a jó könyvekre.

Kicsit nézz már utána az eladásoknak. Nem az általad felsoroltak vezetik az eladási listákat sajnos, hanem amiben ötszázt oldalból négyszázötvenen dugnak, a maradék ötvenen meg van valami bátortalan cselekmény-féle. Szépirodalomra nagyon kevesen költenek, ez tény.

Te tudod mit írsz?

Utálom a függővégeket. Olyan mintha az író nem fejezte volna be a történetet, hanem csak félbehagyta. Idegesítő.

Arany középút: a fő cselekmény legyen lezárva (legyőztük a gonoszt, megmentettük a világot, bosszút álltunk a szüleink haláláért, stb), de nem akarom tudni MINDEN kérdésre a választ (hány gyereke született a főszereplőnek, mikor halt meg végül, stb). Tipikus példa, amit mindenki ismer: a Harry Potter könyvek "Tizenkilenc évvel később". Tudjuk, hogy Harry legyőzte Voldemortot, azt viszont szerintem az olvasó képzeletére kellett volna hagyni, hogy végül is együtt maradtak-e a gyerekkori szerelmével, alapítottak-e családot, stb.