Ismersz olyan embert aki mindig sír hogy milyen sz@r az élete, nem milliomos, sokat kell dolgozni? Mikor mondod hogy kellett volna tanulni, akkor szinte megfojtana.

Ismerek, de én NEM szoktam ezt a mára már szinte minden ember csak ezt tudja mondani "együttérzésként" c. szöveget nyomni neki: "Mikor mondod hogy kellett volna tanulni...".

Miért? Mert nem tudhatjuk a másik teljes (elő)életét, hogy miért nem tanult, egyáltalán lett-e módja, lehetősége rá, stb.

3-as aki AKAR ès van cèlja az igenis tud szakmàt szerezni,de sìrni itthon könnyebb meg a kormànytól várni.

Önfejlesztès + szakma(piackèpes)

Amikor nekem mondják, igazából köpni-nyelni nem tudok. Hogy jön ez ide?

Én pl mindig rengeteget tanultam, sőt, legtöbbször stréber módon.

Nem a tanuláson múlik, vagy nem csak, hanem még úgy ezer más dolgon is.

Az életét meg tényleg megélheti kb pokolként.

Lehet, hogy a tiédnél jóval kisebb a tűrésküszöbe, gyengébb a lelke, érzékenyebb. Vagy erősebb ugyan, de tényleg nehezebb az élete és tényleg szerencsétlenebb.

Nem mindenkinek ugyanolyan rossz!!

Sőt, olyan is van, akinek átmenetileg kicsit se rossz: egészséges, kiegyesúlyozott párkapcsolata van és amibe belevág, az sikerül neki. (Ilyenkor szokott az történni, hogy egyszercsak mindent elveszít.)

Ma nagyon divat az erőszakos "pozitívság".

Aggódni, félni nem szabad, gyászolni nem szabad. Mindig minden kudarcért magadat okold, még kb a rákért is. Ne panaszkodj, ne sírj. Mindenkinek az élete sz.r, méghozzá egyformán, ezért ne panaszkodj.

Persze ezt sokszor pont a legmorgósabb emberek mondják.

Új kolléganőm tipikusan ilyen, mindenkit bírál, amiért az morog, miért nem oldja meg az élethelyzetét, hogy képzeli, hogy gyászol.. Nekem is kétszer "nekem támadt" már.

Eközben pont ő morog a legtöbbet a szomszéd szobában. Állandóan elégedetlen, bírál, kritizál, "lázad", szinte csak a negatívumot hallani át a szobájukból.

Jajj, te is jössz ezzel a demagóg dumával, hogy csak tanulni kellett volna, K****ra nem ilyen egyszerű az élet. Honnan tudod, hogy nem-e kellett 18 éves korától eltartani a beteg szüleit? Honnan tudod, hogy baromi szorgalmas volt, de nem tudott az egyetemen teljesíteni (OKJ ugye wc papírt se ér, mint tudjuk)? Honnan tudod, hogy nem-e történt valami tragédia a tanulmányai alatt, amit nem tudott feldolgozni és totál megzuhant. Én most végeznék, de anyám annyira krónikus beteg, hogy képtelen vagyok egy sort is írni a szakdogába. Vszeg nem is lesz diplomám és csak idő kérdése, hogy mikor fogok összeomlani lelkileg. :/

Szóval ne ítélkezz mások felett, mert minden sors más és más és nem mindenki olyan szerencsés, hogy csak megszületnie volt nehéz!!!