Hogy tudnék ezen változtatni?
Szociális analfabétának érzem magam.
Nagyon nehezen nyitok, mindig úgy érzem mintha a teremben mindenki utálna, meg lenézne pedig tudom, hogy észre se vesznek szinte. Azok akikkel jól kijövök is csoda, hogy a eltűrnek. Külső szemmel nagyon idegesítő lehetek. Mindig próbálok normálisan viselkedni, de rástresszelek a dolgokra, aztán összevissza beszélek, meg nem jutnak eszembe olyan gyorsan a szavak és csak habogok. Próbálok mindenre odafigyelni, de az egész olyan stresszes, meg lefáraszt a napvégére. Másnak ezek tökre automatikusan működnek, simán elbeszélgetnek akárkivel, én meg rágörcsölök még arra is, hogy hogy fogok köszönni az eladónak a boltban.
Fiúk előtt még nehezebben szólalok meg, a szemkontaktust se tudom tartani, csak ha jobban megismertem és már 'biztonságban' érzem magam az illetővel, viszont barátom még nem volt, nagyrészt amiatt mert inkább kerülöm a beszélgetéseket.
Az emberek ezt jobban fogadják, mint régen, de mégis úgy érzem, hogy nem szívesen vannak csak az én társaságomban, mert kellemetlen, és olyan mintha végig pesztrálniuk kellene, ha megyünk valahova.
Mit tudok tenni annak érdekében, hogy ne legyek ilyen életképtelen? 21/L
Igazából leginkább az zavar, hogy rossz társaságnak érzem magam, ha egy ember mellett vagyok, akkor mindig kellemetlen a légkör, és érzékelem, hogy alig várja, hogy mások is ott legyenek a baráti körből.
Nem akarom elfogadni, mert ha lehet akkor tennék ellene valamit, mert nagy ívben megnehezíti a mindennapjaimat.
Köszi a választ.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!