A "nem elengedés" művészete - manipuláció?
Üdv mindenkinek!
Utóbbi időben nagyon foglalkoztat egy kérdés, melyet szeretnék most kifejteni.
2 eset is volt, amikor el kellett engednem az adott helyzetet, legalábbis belül ezt éreztem, hogy ez a helyes és végleges a döntésem.
Kezdeném az elsővel. Tanulni mentem vezetni, de az oktató egy állat volt. Pitiánerségen el kezdett ordibálni, én pedig mondtam hogy itt végeztünk (pedig én túlságosan is tisztelettudó vagyok). Meg volt hökkenve, azonnal átváltott szelíd bárányba, hogy ilyen soha többé nem fog előfordulni, folytassuk. Mondtam nem, és akkor nagy duzzogva mondta, hogy akkor ennyi, majd biztos találok mást, aki türelmesebb lesz, de nagyon sokáig fűzött, hogy ne hagyjam ott, nála megtanulhatok vezetni.
Második eset, amikor tavaly Decemberben felmondtam egy bizonyos eset miatt munkahelyen. Nagyon elégedettek voltak, de történt egy dolog, ami miatt úgy éreztem, mennem kell. Nem térnék ki bővebben rá, mert most nem ez a lényeg.
A főnök szinte könyörgött ne hagyjam ott őket, gondoljam át. Majd később jött a bűntudat-keltés, különféle manipulációs eszközöket alkalmazott, miszerint, aki átlépi a küszöböt, többet nem jöhet vissza. Bezzeg jól megalázta magát, amikor mentem a kilépő papírokért, akkor felajánlotta, hogy még visszamehetek mégis. Meg olyanokat mondott, hogy itt jövőm van (amikor nettó 120 ezret kaptam 1 év után is...), meg hogy itt megtanulhatok vezetni ha meglesz a jogsi, amikor el kell intézni valami ügyet. Uramisten, mekkora segítség, ha meg akarok tanulni vezetni, akkor megyek aztán vezetek a városban. Raktárosként dolgoztam, tudom, nem egy nagy szakma, de a fizetést amúgy is keveselltem, így kapóra jött az ügy, ami miatt eljöttem.
A kérdésem az, hogy miért nem tud valaki elengedni valakit, miért kell megalázkodni, amikor én teljesen határozottan kijelentettem többször is, hogy ennyi. Abban reménykednek, hogy meg tudnak mégis fűzni? Sokat olvastam a manipulációról, így szerencsére nem vagyok birka, de ha nem tudnám, hogy működnek ezek a dolgok, lehet bedőlnék, és meggondolnám magam. Vagy esetleg mégis látják rajtam, hogy bizonytalan vagyok?
A jövőben hogy tudnám ezt kiküszöbölni? Nagyon zavar ez a dolog, és az ember néha majdnem elhiszi, hogy jót akar a másik, pedig nem. Egy autósoktatónak miért állna szándékában, hogy én vezessek minél előbb? Több száz tanulója volt az évek során, neki csak a pénz kell.
Remélem összeszedett volt amit írtam, és tudtok ötleteket adni, hogy kerüljem el az ilyen eseteket, mert nagyon zavarnak.
Bárhol vagyok, mindig megadom mindenkinek a tiszteletet maximálisan, mert nagyon fontos ez számomra, viszont cserébe ezt el is várom kölcsönösen. Ha nincs meg, akkor én nem működök együtt.
Üdv.
25F
Állitólag sok oktató direkt kiabál, amikor vezetni tanul valaki. Mert az utakon sem mindig idilli a helyzet.
Én eleve megmondtam, ha velem elkezd kiabálni, félreállok, kiszállok és otthagyom, bárhol is vagyunk. 1x sem kiabált, pedig voltak hajmeresztő manővereim.
A munkáltató valószínűleg nem gondolta volna, hogy leszel olyan tökös, hogy felállsz és elköszönsz.
Szóval a történeteidben inkább a meglepetés ereje váltotta ki belőlük ezt a viselkedést. Próbálták menteni a menthetőt.
Aki manipulálni próbál, azok nem ennyire egyértelműen csinálják.
Azért nem tudnak elengedni az ilyen emberek,mert még valamit akarnak tőled.Az oktató azt,hogy az ő iskolájában fejezd be,nehogy véletlen rossz híre legyen neki.A munkaadódnak meg szüksége van a munkaerődre és valószínűleg jó munkást nehezen tud pótolni és ezzel a lelke mélyén ő is tisztban van.
Ez a nem elengedés érthető bármilyen más helyzetére is.Engem se tud elengedni egy ún."barátnőm" pedig sose viselkedett velem barátnőként.Arról szólt az egész,hogy a szemetét öntötte rám.Mindig én mentem hozzá,ő akkor jött el hozzám amikor valami üzletbe akart bevonni amiből haszna is lett volna.A születésnapomról nem igazán emlékezett meg,mindenből kihagyott.Amikor tettem vele szemben megkorlátozásokat akkor változtatott,de nagyon rövid időn belül minden visszatért a régi kerékvágásba.Most már egyáltalán nem keresem, ő néha még ír,igényelné a beszélgetéseket,amik róla szóltak,És még volt képe azt is mondani amikor összefutottunk,hogy ki van éhezve egy jó beszélgetésre velem.Úgy lehet leszerelni az ilyen embereket,hogy nem adunk nekik egy kis rést s eaz életünkbe.Gondolo itt arra,hogy nem kell vele poénkodni ha találkoztok,vagy kicsit több infót mondani magadról,vagy jobban érdeklődni róla,még nagyon rámosolyogni,mert az ilyen abban egy lehetőséget lát,hogy behálózzon és folytassa a trükközést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!