Szerintetek lehet úgy fiúkkal barátkozni, hogy tényleg csak barátként tekintenek rám?

Nekem eddig nem sikerült.

Haverok vannak/voltak, akikkel néha elbeszélgetünk, de olyan igazi, mély barátságot nem sikerült kialakítani még senkivel sem, pont azért, amit te is írsz, elmentek az érzelmek más irányba.

Volt, akivel hamar, volt, akivel évek után.

Valószínűleg fenn áll a lehetősége az "egyéb" elképzelésnek, a gondolattal jó eséllyel eljátszik az egyik vagy mindkét fél. Ez valahol természetes is, teljesen normális. Kérdés ki hogy tudja ezt rendezni nemleges válasz esetén, szerintem ez se kellene megrontsa a kapcsolatot.

Én férfiként úgy gondolom jót tesz és kell női barátság is, mert színesebb az élet mindkét nemnek. Egy munkahelyen is jobb a vegyes társaság, mint a csak nők, vagy csak férfiak közege.

Mindig is voltak lánybarátaim, akikkel sosem történt semmi több. Nem lettünk egymásba szerelmesek, nem smároltunk egymással, nem feküdtünk le, se semmi hasonló.

Szóval az én példámból kiindulva: igen, lehet.

Fiúként mondom h lehet.

Igaz volt 1-2 lány barátok aki megtetszett de tudtam h nem vagyok az esetük és nem szerettem volna emiatt elbaszni a barátságunkat szv nem próbálkoztam be és egy idő után elmúltak ezek a töblet érzelmek :)