Valóban furcsa, ha ilyen vagyok?

Nem igazán érdekelnek a technikai dolgok, nincs laptopom, tabletem, csak egy régi asztali gépem. Okostelefonom is csak azért van, mert ajándékba kaptam, ha nem így történt volna, szerintem még mindig nyomógombossal járkálnék.

Ruhákból sem szeretem az újat. Amit tudok, használtan veszek, átalakíttatok, illetve tiniként szívesen hordtam anyukám tinikori ruháit. Nem szeretem, ha sok van valamiből, a szekrényben is csak olyan daraboknak van helye, amiket szeretek és évek óta ragaszkodok hozzájuk (színek szerint kategorizálva).

Mindent szeretek, ami régi, vagy legalábbis annak látszik (ruhák, táskák, könyvek, bútorok).

Megnyugtatnak az ismétlődő cselekmények, a monoton zajok (ilyesmire könnyebben el is alszom, mint teljes csendben).

Számomra kb mindennek színe van, a hét napjaitól a számokon át. Illetve a számoknak jelleme, hangulata is.

Ha valakit gyakran látok ugyanabban a ruhában, az inkább szimpatikus, és megjegyzem (mindenkit egy konkrét ruhában szoktam elképzelni, amiben valamikor láttam)

Ha olvasok, minden házon történő eseményt a nagymamámék konyhájában képzelek el, könyvtől függetlenül, házakat elképzelni nincs fantáziám (még tájakat pl igen).