Az ember miért lesz valakivel közönyösek, közömbösek, ha előtte nagyon jóban volt vele?

Nem tudom. Gyakran van velem is hogy beszélő viszonyban vagyok valakivel aztán ok nélkül nem köszön nekem többet, mintha nem is ismerne. Pont a munkahelyemen haverkodott össze velem egy fiatal srác mert nem ismert senkit, bevezettem minden céges társaságba. Kb 1 hónapig nem találkoztunk, beteg voltam, nyaraltam, külföldi üzleti úton voltam. Mire visszatértem elment mellettem. Ráköszöntem, de rám se nézett. Azóta rám se néz, mégha együtt is vagyunk a konyhában, mintha ott se lennék. Semmit nem ártottam neki! Ismerősök szerint a srác csak kapcsolatokat akart építeni és aki nem kell már neki azon átlép.

Velem akkor volt ilyen, amikor azért akartak velem találkozgatni, hogy kisírják a bánatukat, mert a párjuk ilyen meg olyan. Ha kibékültek vele, vagy lett valaki más az életükben, akkor már nem is kerestek. Másik eset, amikor valaki más körökben kezdett forogni, és már nem érdekelték a régi ismerősök.

Mert nincs olyan erős kötelék, ami életre szóló barátságot eredményezne.

Én is ilyen vagyok.. mármint ... Egyszerűen rájövök , hogy nem olyan a másik illető mint amilyennek képzeltem, rájövök, hogy nem pendülünk egy húron, és ilyenkor hajlamos leszek levegőnek tekinteni onnantól. És csak akkor köszönök , ha épp olyan a helyzet, hogy nem tudok kitérni a köszönés elől .

Funkcióembernek tartja, tehát amikor már nem hoz hasznot neki, közömbössé válik. Hiszen akkor már nem éri meg bele fektetni az energiát. A legtöbb emberi kapcsolat adok-kapok rendszer és ha ez a rendszer bedől vagy eltolódik valamelyik irányba, akkor a kapcsolat általában megszakad.