Az milyen hozzáállás, hogy a gyereket nem kell elkényeztetni?

Mindent megadok a fiaimnak, amit lehet,de egy bizonyos egészséges határig.

Egyébként eléggé megengedő vagyok velük,de nyilván azért nem a végtelenségig.A feleségem így is mindig jelzi,ha túlzásba vittem a dolgot.😁

Arra tanítom őket hogy az életben azt kapjuk, amit kiérdemeltünk és ne vágyjanak olyanra, amire nincs is szükségük,valamint türelemre tanítom őket és hogy tudják hogy egyetlen játék sem ér többet a képzelőerejüknél.

Azt szeretném hogy felnőttként megbecsüljék amit ők érnek el és talpraesettek legyenek.

Helyes.

Nem attol leszel jó szülő hogy minden folosleges vacakot/hobortot azonnal megveszed/kifizeted.

A gyerek sosem fogja ertekelni amije van es csak kovetelozni fog, sajnos eleg sok példát latok.

Tisztelt kérdező!

Egyetlen példát had említsek...

11 éves kis-srác szülinapjára kapott I-pad-ot. A második este a fürdőkádjába vitte, majd bele is ejtette. Az I-padnak annyi. De nem szégyenkezett, nem is volt nagyon elkeseredve, még csak meg sem siratta. Tudod miért?

Mert tudta, hogy rövidesen kap helyette másikat... s ha azt meg a padlókőre ejti netán... akkor sem fog kitérni a hitéből... nem fog dühöngeni. Ugye tudod, miért...

A szülő részéről ez minden, csak nem szeretet... inkább kényelem. Mert amíg el van az I-padjával, addig is csend van és békén hagy...

No, tehát amit könnyen (csettintésre) kap az ember, annak nincs értéke. Amit nehezen kap meg, amiért küzdenie kell, az lesz értékes számára, s arra piszkosul vigyázni is fog.

Ez így működik gyermekkorban, de így működik felnőtt korban is...

Az ERŐ legyen Veletek!

Ui: A levegőt könnyen kapjuk? Igen, na ezért nincs ma még értéke. (Ezért is szennyezzük) Amikor már fogytán lesz (a tiszta levegő), no akkortól válik értékessé...