Ti milyen embernek tartjátok magatokat? Kategóriák lent!

A: Tudatosan próbálok nem kárt tenni a természetben, nem szemetelek, nem szennyezek, nem rongálok... Túrázni jártam, szemetet szedni is voltam... Többnyire élvezek kint lenni a szabadban. A legszebb és legegyedibb látványvilággal a természet rendelkezik, szeretek a gyönyörű tájakban/látképekben elveszni.

B: Hát nem akarok álszent lenni, de vérszívókat, legyeket, poloskákat megölöm. Meg amiket nem látok, eltaposom. Horgászni is szeretek- bár a halak nem halnak meg feleslegesen, mert elfogyasztjuk amit fogtunk. Ha nekem támad egy kutya, azt sem hagyom tétlenül. A macskám orrát is pöckölöm, ha (számomra) indokolatlanul belém harap, azaz fájdalmat okoz. Szóval a vmit vmiért elvet használom- de nem kihasználom. Azaz nem élek vissza emberi mivoltommal, addig ameddig nem muszáj. Továbbá hiába tetszik egy olyan állat mint egy kígyó: nem fogom azért tartani fogságban, hogy nekem tündököljön mert tetszik. Gyerekként sajnos még nem nagyon volt ez a tudat meg. Kutyás helyzetben: nem fogom támogatni/bíztatni azt vásárlással, hogy az emberiség saját kénye-kedve szerint tenyésszen ki olyan kutyákat, amik egész életükben szenvednek testi adottságaiktól azért, hogy nekünk "cukik" legyenek. Pl.: Mopsz, bullterrier, de igazából már szinte az összes "régi" fajta túltenyésztett, és ezt a törzskönyvesztetés nem fogja áthidalni, ugyanis előbb-utóbb bezáródik a rokoni kör. De ezt nem taglalom tovább, mert még a végén kihozzák, hogy sátánista szaporító vagyok...

C: Régen mindig olyan szakmáról álmodtam, amiben az embereknek segíteni tudok, akár közvetett módon. Ma már: hát jó hülye voltam. Túl sokan vagyunk, kb mint ha sorozatgyártmányok lennénk, a társadalmunk meg ezt így be is véseti, hogy ennek így kell lenni. Inkább kéne születésszabályozás mintsem támogatás. De azt se bánnám, ha teret hagynánk más fajoknak is megpróbálni "fejlődni"/kiemelkedni. Bár ha így haladunk, lehet átadjuk helyünket. Jelenlegi helyzetet elnézve: a Földnek csak is jót tennénk, ha nem lenne többé emberiség, és az evolúció miatt, úgyis eltelne jó pár évszázad-ezred.., hogy újra ilyen szintű (kizsákmányoló/romboló) civilizáció legyen rajta.

Amúgy szocializáció terén: én nem nagyon nyitok idegenek felé, amedddig nem muszáj. Nem vagyok befordult, de tartom a távolságot. De amúgy mindig megtalál vki, aki társalgós kedvében van. Meg vhogy mindig kivesznek random ellenőrzéseken... Vmi baj lehet az aurámmal, nem fed eléggé..

Ha elesik egy gyerek előttem- felsegítem. Ha vki segítséget kér, megpróbálok segíteni, ha tudok. Adakoztam is már, gyűjtöttem is, látogatni/előadni is voltam csoporttal sérült/halmozottan sérült gyerekeknek/kamaszoknak.

D: Pár évvel ezelőttig még voltak gyűjteményeim, azaz kedvtelésből gyarapítottam őket. De jött amolyan tudati "változás"... Azóta nem gyűjtök semmit, nem igazán veszek kacatokat, érzelmi kötődést se táplálok az "új" eszközeim iránt, szval ha eltörne egy, akkor ez van. Viszont a régebbiekhez még fűznek emlékek, eszmei értékük van, ezért nem hiszem, hogy még menne az összes nem használatban lévő tárgytól való megszabadulás. Lépésenként azért haladok, de lassan. Szóval mondhatni kezdek letérni a materalista énutamról.

Szeretem a cuccaimat, nem szeretem, ha valaki turkál közöttük, vagy kérdezés nélkül elvesz (azokból amihez táplálok érzelmeket), de a barátaim otthon érezhetik magukat, azt használnak amit csak akarnak- úgyis tudom, hogy nem tennének kárt a szeretett dolgaimban.

Engem alapból úgy neveltek, hogy nem túrkálunk más cuccai között: ezért ki tud borítani az, amikor vendégségbe jön egy ismerős, és elkezdi nyitogatni a szekrényeket, hogy miben mi van. Ennél már csak a kisgyerekek a rosszabbak, akik ki is vesznek holmikat, és az "ártatlanságuk" mögé iszkolnak, ha számonkérés van. A felnőttek szájából: "ugyan, hisz még gyerek", "hagyjad, csak játszik vele" és társai nagyon feszegetik az erkölcsi határaimat.

B: attól függ, milyen állat. Imádom a macskákat, de rühellem a kutyákat, a csirke/pulyka/marha/disznó stb kombót meg inkább enni szoktam, nem simizni.

D: az már inkább. Mobilgyűjteményem van meg van pár régi számítógép alkatrészem/sz.gépem.

Egy ideje átálltam a mobilok gyűjtésére (és kókányolására...), egyszerűen azért, mert könnyebb tárolni... Nem kényszeresen gyűjtök, ha van valami jó áron/kapok valami régi csodát, elfogadom. Néha feltöltöm, bekapcsolom, használom ezeket a készülékeket.

18F