Vesztette el a látását valaki a környezetetekben?

A nagybátyám ipari alkoholt ivott ès megvakult kèt nap alatt.

Ugyanúgy álltunk hozzá 1hètig nem is hittük el hogy nem lát.

Nem szabad gyerekkènt kezelni az illetőt ,meg túlzottan sajnáltatni. Sajnálta ő pont magát eleget.

Segíteni azt kell..

Viszont èvek multán is ki tudott állni az autójával a garázsból a házelè ennek ellenère pedig L alakú volt a portája. A házát centiről centire ismerte ès ugy mozgott ismerős helyeken hogy simán megyőzött volna bárkit hogy ő lát.

A látó embert egy ilyen eset biztos rettenetesen megviseli lelkileg. De legalább el tudja kèpzelni a szineket a dolgokat. Míg egy veleszülettnek ez az állapot termèszetesebb ugyan mert nem tudja miről maradt le.

Mivel nincs a látványról vagy szinekről elkèpzelèse.

Viszont azt mondják javul a többi kèpessèg.

Úgy, hogy valaki ELVESZTETTE a látását am környezetemben nem voltam. De nálunk egy lány az egyetemen volt látássérült; már régóta nem látott. Azt nem tudom, hogy ő kiskorában elvesztette a látását vagy úgy született.

A terembe és a vonathoz segítettük (belénk kapaszkodott és kísértük), amúgy ugyanúgy beszéltünk vele, álltunk hozzá, mint egy hétköznapi lányhoz. Mert az is volt; értékes, okos, kedves egyén, akivel remekül leheetett beszélgetni.