Hogyan engedhetném el, hogy kényszeresen menő akarok lenni?

Valamiért gyerekkorom óta bennem van. Én voltam az, aki már oviban is az apja cuccaival dicsekedett mindenkinek. Bennem van, hogy menőnek kell lennem, bizonyítanom kell másoknak. 2 évente cserélem jobbra az autómat, de már 1 év után elkezdek gondolkodni a cserén, hogy felvághassak a szomszédok előtt. Ha az egyik új autót vesz, nekem azonnal viszket a tenyerem, hogy elmenjek én is venni egyet. Minden pénzemet öltözködésre, autóra költöm! Erőmön felül! Eladósodva nem vagyok, mert nincs hitelem, inkább külföldön vállalok másodállást, hogy többet keressek! Nincs senkim, egyedül élek, de mégis azt hiszem, hogy bizonyítanom kell, meg kell mutatnom ki vagyok, mennyi pénzem van! Ahelyett hogy keresnék egy feleséget magamnak és a családommal utazgatásra, élményekre költeném a pénzem.

Ha levegőnek néz valaki, nem veszi jól a barátkozásomat, akkor veszek egy márkás új órát. Ha visszautasít egy nő, szintén új holmikat veszek, amit az illető orra alá dörgölök. Pl direkt arra járok ahol a csaj dolgozik, hogy meglássa milyen új luxus autóm van! Utána ha meglátott, többet nem érdekel, nem is keresem, csak az számít nekem hogy meglássa milyen menő vagyok.

Szerintem onnan alakult ez ki, hogy alapból dicsekedős vagyok, apám gazdag volt egy ideig, Porschéja volt például. Aztán lelépett egy nővel, így 14 éves koromtól, pont a középiskola kezdetére teljesen szegények lettünk, nagyanyámékhoz költöztünk, a nappaliban aludtunk, stb. A városban mindenki rólunk pletykált, lenéztek minket! A sok ember aki benyalt apámnak, nem fogadta többet a köszönésünket sem, kinevettek minket. Sokszor megaláztak, beszóltak. Volt hogy osztálytársam kaját hozott nekem a suliba, mert a szülei mondták hogy nehogy éhenhaljon az a csóró (azért ennyire nem volt baj, mindig volt mit enni-inni, volt áram, víz, villany, tető a fejünk felett)

Ki akarok gyógyulni ebből! Mit kéne tennem? Tudom, orvos! El is fogok menni, de szeretnék valami tanácsot kapni, hátha volt valaki ilyen helyzetben. Jó lenne ha el tudnám engedni ezt a menősködést, kivagyiságot! Képes vagyok most is azon aggódni, hogy megvegyem a legújabb, legdivatosabb kabátot, amit egy férfimodellen láttam. Azon jár az eszem, mekkorát fognak nézni a városban ha abban fognak meglátni, micsoda trendi nagymenő férfi leszek. De legbelül tudom hogy senkit nem érdekel, nem is veszik észre, de nekem akkor is jó érzés. A legjobb meg, amikor máson meglátom hogy irigyli az autómat vagy egy szép nő megnéz az autóm, cuccaim miatt.