Az miért van hogy a szegényebb, tanulatlanabb emberek bátrabbak?

Ez nem bátorság, szimplán ostobaság és felelőtlenség.

Talán azért, mert saját életükkel foglalkoznak, nem másokéval...

A mának élnek nem a holnapnak. Úgy érzik nincs mit veszíteniük, csak jobb lehet.

Rövidtávú tervezés, a mának való élet, nincs olyan minta, ami a takarékoskodást, gazdaságosságot megtanítaná - vagy ha van is, akkor meg nincs kellő figyelem, érdeklődés felé.

Mert a szegények egy része (nem mind) azért az, mert nem tudnak hosszú tàvon gondolkodni. Legtöbbnek az is kihîvàs, hogy nem érti hülye példàn mutatva, ha 5 db csoki 500 ft egyben, és én minden nap veszek egy csokit, akkor jobb egyszer kiadni a "nagy" 500 ft-ot, mint minden nap a "kicsi" 125 ft-ot/db. A lényeg hogy ma "ocsó" legyen, de hogy akàr heti-havi szinten az dràgàbb így nem érti. Akkor hogy bîrnà megérteni, milyen hatàssal van az ö, a màr meglévő gyerekek, meg a születendő gyerekre nézve az új gyerek vàllalàsa, mondjuk 20 éves tàvlatban. Plusz jönnek a dumàval, hogy "mi is felnőttünk valahogy, meg ahol jut kettőnek, ott hàromnak is" Az agyukig nem jut el, hogy a "valahogy felnövés" nem egy boldog élet kulcsa, és hogy lehet kettőnek szalàmi jutna, meg gyümölcs, hàromnak meg tészta, meg pàrizsi, de hàt "jó vam az úgy is". Lehet kettőt el lehetne vinni nyàron néha a strandra, hàrommal meg lesnek a panelban. Lehet egynek bele tudnànak segîteni fiatal felnőtt koràban sajàt lakàs vàsàrlàsàba, hogy ne nyomorogjon albiban, meg 20 éves hitelekkel, ha a pénzt nem màsik két gyerekre költenék. De ez őket nem érdekli "jóvan az úgyis" meg "nem a pénz a lényeg" meg "mi is felvettük az otéjpé hitelt 100 évre" Nem bàtrabbak, butàbbak és nem foglalkoztatja öket az életszinvonal. Elég nekik ha vehetàlnak.

*vegetàlnak