Szerintetek milyen következménye lenne, ha Magyarországon betiltanák az abortuszt?

Chh. Én pedig ha nem akarok valamit, akkor senki nem fogja rám erőszakolni. Egy gyerek egy nő életében pedig elég komoly dolog ahhoz, hogy komolyan lehessen ne akarni.

Védekezünk rendesen a férjemmel, de ha ne adj'ISten becsúszna a gyerek és én akkor is azt gondolnám, hogy nem vagyok hajlandó vele felforgatni a saját életem és felrúgni a karrierem, az úgy is lenne. Ha más nem, addig verném magam a falhoz, amíg ki nem folyik belőlem. Bocs, hogy belegázoltam a rózsaszín lelkedbe.

Mondjuk úgy tudom elképzelni az abortusz betiltását, hogy népszavazásra bocsátják a kérdést, és így meglesz mindenkinek a neve és címe, aki ellenezte az abortuszt. Innentől minden egyes megtagadott abortuszkérelem után behívnak valakit, akit az abortusz ellen szavazott, összeismertetik a kismamával és mindketten belekezdenek egy egész életre kiható kis kalandba. A kismama ugye terhes lesz, vele nem kell semmit csinálni, de az anti-abortuszosba innentől nyomnak egy rakás hormont, a testéből kiürítik a kalciumot és a vitaminokat (hiszen a nő gyakorlatilag a saját csontjaiból építi fel a gyereket) idővel szórakoznának az alvási ciklusával is. Kapna magára súlyokat, amiket nem vehetne le még akkor sem, ha majd megszakad a háta, reggelente meghánytatnák, és kapna pár injekciót, amitől bizonyos testrészei egy időre feldagadnak, aztán leapadnak, és örökké megereszkedett marad a bőrük, tele csíkokkal. Ha a nő császárral szül, akkor az anti-abortuszos párját is felvágják, és együtt mehetnek varratszedésre, természetes szülésnél pedig vannak olyan gépek, amikkel át lehet adni a fájdalmat, amit a nő érez. Ha fél napig vajúdik, akkor a párja is vele szenved. Persze létezik olyasmi is, hogy "gátszakadás" ami elég kellemetlen dolog, de ha a nővel szülés közben ez megtörténik, akkor veled is. Hasizom szakadás is fennállhat szülés után. Jól hangzik?

Ha a nő belehal a szülésbe, akkor követed.

Ha szerencsés vagy, és megúszod élve, akkor nem dolgozol 2 évig, és utána is a kereseted bizonyos százalékát el kell adományoznod (a nő a saját gyerekének, te meg választhatsz valami gyerekotthont, ami mondd, hogy nem egy fantasztikus ötlet.)

Végül pedig: a szülés nem az utolsó állomás; mindketten elmentek utána kivizsgálásra, és ha a nőnek mondjuk évekig, vagy örök életére fáj a dereka vagy károsodnak az ízületei, vagy csontritkulás lép fel nála a terhesség miatt, akkor te is hasonlóan megnyomoríttatod magad. Még így is te jártál jobban, hiszen nem varrtak a nyakadba egy olyan felelősséget, amit nem akartál.

Ha el akarsz venni egy alanyi jogot másoktól, akkor az a minimum, hogy saját magadnak is késznek kell lenned ugyanezt tenned magaddal.

Na ÍGY már jobban hangzik az alku.

12#

Én ezt kiegészíteném azzal, hogy az abortuszellenesnek kéne felnevelnie a megszületett gyereket.

Szerintem olvasd el az itteni "családi kapcsolatok" kategóriában íródott kérdéseket hogyan bánnak a szülők a gyerekeikkel,és akkor nem írnál ilyen baromságokat.

Nem mindenki való szülőnek.Legalább akikbe annyi ész szorult,hogy ezzel tisztában vannak ők dönthessenek jól.

Az a legnagyobb baj, hogy itt mi hiába magyarázunk, mert általában a nagy abortuszellenesek csak a magzattal szemben hajlandóak empátiát érezni, nőtársaikkal szemben már nem.

Én pl. hiába magyaráznám, hogy a terhesség nekem olyan lenne, mintha egy alien akarna kitörni belőlem. Nem azt érezném, hogy jajj a kis pocaklakó, hanem, hogy valaki szabadítson meg ettől az izétől... szar anyám volt - ugye, ugye, hogy neki se volt jó az abortusz -, olyan jól szocializálódtam, hogy egyenesen félek a gyerekektől. Nyilván nem rohanok el visítva előlük, de egyszer kellett betennem a lábam egy bölcsibe, imádkoztam, hogy egy se jöjjön a közelembe, nem tudok velük szót érteni, mit kezdeni, nem is akarok. Eszem ágában sem jutna szülni, ha nem kaparnák ki belőlem, kikaparom magamból, az a szomorú igazság. Nem fogom egy életre metálisan (még jobban) és talán fizikailag is megnyomorítani magam, csak mert valakinek nem tetszik a dolog. Nem fogok 9 hónapig úgy rohangálni, mint akiben a világ legnagyobb tumora fejlődik, mert pont annyira örülnék neki. Vonatkozik ez persze arra, ha valami isteni csoda folytán becsúszik a gyerek, mert nyilván próbálok nem lehetőséget adni a dolognak.

1. A tehetősek jelentős összegekért átruccanának a határ túloldalára (1,5 órán belül bárhonnan elérhető egy külföldi ország, nem nehéz).

2. A tehetősek meg tudják fizetni (az emiatt majd egyre jobban élő) orvosokat, hogy diagnosztizáljanak fejlődési rendellenességet vagy elhalt magzatot...

3. A nem annyira tehetősek, de értelmesek megrendelik netről az abortusztablettát, megoldják házilag.

4. A nem annyira tehetős és nem túl értelmes réteg (vagy akinek nem használt az abortusztabletta) hagyományos kókányolással elintézi/elintézteti => megugrik a meddőség, szövődmények, fertőzések, halálozások száma. Plusz a mégiscsak világrajövő, de sérült csecsemők száma.

5. Akinek semmi nem használ, és cseppet is labilisabb idegileg - az bizony inkább kicsinálja magát => rohamosan emelkedik az öngyilkossági kísérletek, és a befejezett öngyilkosságok száma => testileg vagy szellemileg sérülten születő csecsemők, így vegetáló nők, emelkedő halálozás. Szintén látványosan emelkedik a csecsemőgyilkosságok száma.

6. A csóró, buta, "majdcsakleszvalahogy" nőstények pedig megszülik a porontyaikat, akikből szüleikhez hasonló "értékes" állampolgárok cseperednek.