Miért nem lehet egyszer s mindenkorra elengedni ezt a "nem mutatom ki az érzelmeimet" dolgot?

Miért nem lehet egyszer s mindenkorra elengedni ezt a "pontosan tudom, hogy mi az ideális személyiség, és viselkedjen mindenki ennek megfelelően" dolgot?

Szerintem nem akarja ráeröltetni a másikra a saját elképzeléseit, akinek minden rendben van az életével. Az tudja jobban a másiknál, hogy mi a jó neki, aki nem érzi jól magát a környezetében és nem tud váltani. Rég abba kellett volna hagyni ezt szerintem.

De nagyon dívik ez a "hamár képtelen vagyok nekem megfelelő emberekkel körülvenni magam, akkor legalább megmondom a tutit, hátha valaki leszek tőle".

Én is ember vagyok, és lazán belátom, hogy mindenki olyan szélyiségjegyeket vesz fel, amilyet akar.

Más erre miért nem képes?

Btw

Személyszerint egyrészt tisztában vagyok azzal, hogy a nem kimutatott érzelmeim kimutatása milyen következményekkel jár, és nem a félelem, hanem szimplán logikus érvek motiválnak a ki nem mutatás mellett. Másrészt ki a f@ßt érdekelnek ezek, vagy miért lenne kötelező mindenkinek tudnia mindenről? Harmadrészt, bizonyos részletek meg nem mutatása miért ekvivalens bizonyos részletek máshogy mutatásával? Végül,

az autonómia csupán illúzió.