Folyton félek attól, hogy nagy baj történik a családtagjaimmal. Napjában többször villanak be képek, emiatt állandó “készenlétben” vagyok. Szinte mindig azt érzem, hogy éppen baj fog történni. Ez miért van?

A családtagjaim egészségi állapotáért betegesen aggódom, meg vagyok győződve róla hogy van valami kivizsgálatlan bajuk.

Ha mennek valahova, azt érzem hogy induláskor látom őket utoljára és bajuk esik majd.

Folyton beugranak rossz képek, szituációk. Néha elképzelem részletesen hogy elvesztem őket, akkor teljesen felzaklatom magam. Megijeszt, hogy szinte barmelyik pillanatban elveszthetem őket, állandó készenlétben vagyok, hisz azt érzem, hogy hamarosan bekövetkezik majd valami rossz. Néha azt érzem, hogy meggyőződésem hogy ezek a gondolatok valami rossznak az előjelei, és ezek mind meg fognak történni.

Nem tudom mikor nőtt ilyen naggyá ez a probléma, amikor elkezdtem az egyetemet néhány éve, akkor még csak féltettem őket, és rossz volt belegondolni hogy nem vagyok itthon, mostanra meg ez már ilyen mindennapos óriási aggódássá vált. Mi lehet ennek az alapja?

Voltam pszichológusoknál, de nem segített. Hobbit ajánlottak, mozgás, gondolatelterelés..... de hogy foglalkozni azzal, hogy mi okozhatja ezeket? Na azt nem tették.

Én arra gondolok, hogy lehet ahhoz köze hogy kiskoromban elmentünk apával itthonról biciklizni, akkor még öcsém kisbaba volt. Meghalt nagyapám (anyukám apukája) és anyukám hirtelen nem tudta hova tenni az öcsémet, így a szomszéd néni jött át vigyázni rá, és amikor hazaértünk apával a szomszédnéni közölte hogy mi van, és nekem rossz érzésem lett tőle hogy nem voltunk itt. Illetve amikor a másik nagyapám is meghalt, az hirtelen történt és pont hívni akartam, de már nem vette fel. A nagybáttyám is hirtelen kapott agyvérzést fiatalon, azt is nehezen emésztettem meg.