Hogy kéne nevelnem a jövendő gyermekeimet, ha a szüleim nem mutattak jó példát?
Nem vagyok terhes, a gyerekvállalás messze van még. 16 vagyok. Küzdök pár problémával, megfelelési kényszerrel, nem diagnosztizált depresszióval.
Tudom hogy nem mindenről a szüleim tehetnek. De úgy érzem rosszul neveltek. Nem hibáztatom őket,és hálás vagyok amiért eltartanak és szeretnek,de ha tetszik ha nem, sok dolgot nem úgy csináltak ahogy kellett volna.
Elváltak. Következmény : kisebb koromban mindig úgy éreztem elhagynak, elhanyagolnak a barátaim. Másodiknak éreztem , azért mert ugy éreztem apukám számára is mindig masodik vagyok,mert az új nője mindig fontosabb volt nálam. Anya tipikus áldozat fajta aki nem tud kiállni magáért,és itthon dühöngi ki magát. Apa olyan aki besértődik, mint egy kisgyerek elviharzik, a kommunikáció egyiküknél se működik.
Am a legjobban bánt, egyikük sem tanította meg hogy nem kell megfelelni. Hogy merjek önmagam lenni. Hogy legyek szabad, boldog. Nem tanították meg hogy hogy álljak ki magamért, sem azt hogy először magunkat kell szeretnünk.
Csak azt láttam hogy kell csukott szájjal tűrni és zokogni a sarokban. Ha én ezeket tanultam el,lehetek még jó anya a jövőben? Mit kell tennem ahhoz, hogy majd a gyerekem szeresse és elfogadja önnmagát?
Sajnos manapsag az a jo anya, aki kinyalja a gyerek segget. Nos, valoszinuleg ilyen leszel, ugyhogy ha ez a mertek, akkor nem kell aggodnod.
Nekem sem tanitottak olyanokat, amiket leirtal, mert azt nem lehet tanitani! Vagy rajossz magadtol, vagy nem.
Halatlan egy fereg kolyok lehetsz te amugy... Nem volnek szegeny szuleid helyeben. Nem tudhatod, mennyit szenvedtek, mert ha el is mondjak, majd vagy 15 ev mulva. Erre kiirsz egy ilyen gusztustalan kerdest. Nyilvan arra sem tanitottak meg, hogy kell szegyellned magad, ha igy beszelsz roluk.Elobb gondolkodj, ember...
Köszönöm mindenkinek a hármas kivételével. Igyekszem megfogadni
a tanácsokat.
És igenis meg lehet tanítani a gyerekeket ezekte. Mégpedig hogy jó példát mutatsz. Nem úgy jön létre egy baba,hogy ő mondjuk kommunikálni tud,meg rögtön határozott,meg mondjuk kedves,de egy kissé türelmetlen lesz. Nem. Úgy viselkedik amit lát a szüleitől. Tudom hogy nekik sem volt egyszerű dolguk,es hogy nem könnyű ez. Ezért érdeklődök. És korántsem akarom kinyalni a seggét, ismerek egy olyan családot ahol az apa milliomos és mindent megadnak a gyerekeknek tárgyi szinten,érzelmileg viszont nem sokat kapnak. A házaspár egyik fia számítógépfüggő,és én sem tudom hogy képes lesz e kijönni belőle, vagy így fogja leélni az életét. Ezért sem akarom elrontani.
Szia! Olyan anyaként írok, akinek szintén nem volt egyszerű gyerekkora. Egyrészt azt gondolom (ahogy előttem írták), hogy a problémáid felismerése már fél siker ahhoz, hogy túl tudj rajtuk lépni. Nagyon fiatal vagy, rengeteg időd van, hogy magadban helyretedd a dolgokat, túllépj a beléd neveld parákon, és megbocsáss a szüleidnek (bár az utóbbi talán csak akkor jön el, amikor már gyereked lesz, és így sok mindent látsz a másik oldalról is).
Másrészt azt gondolom, igazad van, nagyon nehéz túllépni a látott mintákon – még ha rossznak is ítéled azokat. Saját tapasztalatból tudom, hogy hiába tartottam néhány dolgot borzasztónak, volt, hogy ugyanúgy reagáltam a gyerekemnél, ahogy otthon láttam. Azt hiszem, olyan lehet ez, mint mikor valakinek a szülője alkoholista, és vagy ő is az lesz, mert ezt látta, vagy épp azért nem lesz az, mert ezt látta. Szóval felül lehet kerekedni a „beégett” mintákon. A gyereknevelés is egy folyamatos „önfejlesztő tréning”, rengeteg önkritikát, rugalmasságot és változási készséget igényel. És azt is gondolom, hogy a te gyerekednek te leszel a lehető legtökéletesebb anyja – ami nem zárja ki azt, hogy ne légy majd „tökéletes”, és adott esetben elnézést kérj a gyerkőctől, ha valami olyat mondasz vagy teszel, amivel nem értesz egyet…
Szóval ne aggódj, tanuld meg magadat szeretni és elfogadni (a rossznak tartott viselkedési mintákkal, az időnkénti botlásokkal együtt), és akkor nem lesz gond!
Ja, és még valami: ha teheted, válassz magadnak majd a gyerekneveléshez egy „mintát” adó embert, akinek adsz a szavára, mert ezerféle (gyakran egymásnak ellentmondó) információ ömlik az anyákra arról, hogyan „kell” nevelni egy gyereket, és ha az ember kissé megfelelési kényszeres, bele lehet bolondulni ebbe. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!