Komolyan minden élethelyzetre van megoldás szerintetek?
Nagyon-nagyon sok ember gondolja azt, hogy soha, de soha nincs jogunk panaszkodni egy mondatot sem és tegyünk magunkért.
Ha a másik többszörösen erőn felül tesz magáért, akkor is megkapja, hogy miért nem tesz magáért.....
Pedig szerintem nagyon sok élethelyzetben nincs megoldás és az a normális emberi reakció, ha az ember rosszkedvű, frusztrált, "depis" adott ideig, vagy fáradt a küzdelem miatt vagy reményvesztett a sok kudarc miatt. Igen, tovább kell lépni, de ez mind idő....
sokszor van megoldás, de nem mindig azonnal..
és sokszor nincs megoldás, csak elfogadni tudod ami jön..
"Ha priviben írsz nekem olyat, amire nincs megoldás szerinted, akkor szívesen megcáfollak..."
Nem kell ehhez priviben írni. Nagymamám halála pont ilyen volt. Nagyon összetörtem akkor, és nem volt megoldás, hanem el kellett fogadni, hogy már nincs többé.
Nekem is egy szeretett ember halála az egyik ilyen. Előtte én ápoltam, etettem, pelenkáztam, család sehol, miótaelmnt pedig iszonyú magányos vagyok.
A gyász egy létező dolog és szakemberek szerint is elhúzódhat/megakadhat a folyamat.
----------
Csak élőben is és itt kérdéssket olvasva, ne adj Isten kiírva azt tapasztalom, az a mentalitás, hogy azonnal lépj mindenen tovább, pillanatig sem szabad sírni, egy szót se szabad panaszkodni soha senkinek, még türelmetlennek se szabad lenni, mintha mi se történt volna.
Meg "tegyél magadért", de ezt bunkó módon megfogalmazva....
Szia!
Figyelj az itteni válaszokat azért kellő fenntartásokkal kezeld. Én is úgy gondolom összességében, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikből hosszú hónapokig vagy évekig nem lehet kilépni, és rendkívül fájdalmasak. Ennek ellenére még is arra érdemes törekedni, hogy jobban legyél, szóval nem rögtön jön, de előbb utóbb valószínűleg jobbra fordulhat a sorsod, és azért valóban sokszor aktívan is tenni kell. Igen, sokszor kilátástalan, de ha azt mondanánk, hogy erre nincs megoldás, vége, befejeztem, az iszonyú szomorú lenne szerintem, ezáltal megfosztanánk magunkat a boldogság reményétől.
Viszont nem kell erőltetned, hogy jobban legyél, hogy mindenkinek csak a mosolygós oldalad mutasd, nem hiszem, hogy egészséges, ha senkinek nem nyílsz meg a problémáidról. A gyászfolyamatnak is hosszú, egymást követő lépései vannak... hozzá tartozik az is, hogy egy kicsit össze "kell" törjél. Hidd el, személyes tapasztalat alapján beszélek. Nekem tini koromban halt meg az édesanyám, és szerintem sose leszek olyan, mint előtte voltam. Nagyon egyedül maradtam, senkivel nem tudtam megosztani, mennyire fáj. Szóval egy olyan heget hagyott, ami mindig ott lesz bennem, és emlékeztetni fog, hogy jól és szeretettel bánjak az emberekkel. Nincs sok barátom, sokan nem tolerálják, hogy nem pörgök 0-24-ben, nem lövök folyton poénokat, hanem fontos számomra, hogy ha problémám van vagy a másiknak, akkor azokat megbeszéljük. De nem érzem magam ezek miatt kevesebb embernek, te se érezd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!