Az emberek lettek egyre kényesebbek?

A jót könnyű megszokni. Annó Dacia autóval (még a régi, Ceausecu bosszúja) lementünk Bulgáriába, örültünk, hogy tengernél nyaralunk. Még, hogy klíma...140 - nél már forralta a vizet.

Gyerekként sosem kentem be magam - csak ha anyám néha nyakoncsípett - reggeltől estig a napon rohangáltunk, ha leégtem, leégtem, majd lehámlik, nagy dolog, a harmadik réteg már megmaradt barnán.

Gyerekülés...A két ülés között támaszkodva néztük, hogy vezet apa.

Kék - zöld voltam mindig, a térdem tele horzsolással, katonadolog.

Nem is tudtuk, hogy lehet másképp élni. Otthon - még a '70 - es években - villanyrezsón főztünk, nem volt autónk, telefonunk, sokáig fürdőszobánk sem. Ha strandra mentünk, vittük a zsíros kenyeret, a büfében nem vettünk semmit. Anyám kötött - horgolt, apám éjszakás volt a gyárban, és mégis mindenre ráértek az emberek.

Azért nem volt klíma, mert nem volt.

Szűnyágháló volt.

A globális felmelegedés 1-2 fokot emel, az nem igazán játszik ekkora viszonylatban. (Mennyi a régened? 30 év?)

Az emberek ettől függetlenül "kényesebbek" lettek, több a kényelmi eszköz és komfortosabb minden.

"Gyerekként sosem kentem be magam - csak ha anyám néha nyakoncsípett - reggeltől estig a napon rohangáltunk, ha leégtem, leégtem, majd lehámlik, nagy dolog, a harmadik réteg már megmaradt barnán."

Régi jó kis bronzolaj, ami csak arra volt jó, hogy ropogósabbra süljön az ember.:D Azért tegyük hozzá, hogy sok egyéb mellett azért sem égtünk le annyira, mert már tavasztól sokkal többet lógtunk kint a szabadban, mint a mai gyerekek, nem csak a családi nyaralás alkalmával mentünk ki a napra.