Mennyi ido volt, mire feldolgoztatok egy narcisztikus szemelyisegzavarban szenvedo altal okozott lelki karokat?

Nem tudott igazán kárt okozni, mert sajnos ahhoz túlsűgosan szerettem, hogy haragudjak rá. Persze voltak pillanatok, amikor legszívesebben egy kanál vizben is, beletoltam volna az arcát, de alapjáraton nem tudok ráá haragudni.

Arra ha egy embert gyerekkorában tönkretettek, és az felnőttkorában mutatkozik meg-haragudni hülyeség.

"Arra ha egy embert gyerekkorában tönkretettek, és az felnőttkorában mutatkozik meg-haragudni hülyeség."

Nem értek egyet, az egyén 18 éves kora után maga felelős, hogy egészséges, ép, és normális, jóindulatú ember váljék belőle.

Pláne, ha még tudatják is vele, hogy egy sz.r moslék.

Szeretted? Annak ellenére is amit tett? Csak gratulálni tudok. Sorsod te is megérdemelted. Adok-kapok. Volt egy adóvevője az "adokra".

Komolyan nem értem azokat a nőket akik hagyják lealázni magukat, és arra fogják, hogy: "De, hát SZERETEEEEEM".

Igen? És ő szeretett-e, amikor piszok nagy fájdalmakat okozott sorban? Ugye, hogy nem! Ebből induljon ki minden "szerelmes" nő a saját maga kis szadistájánál.

Csak azt lehet szadizni, aki hagyja. Normális nő lelép első pillanatban, és még jól meg is alázza azt a nyomorultat. Hadd legyen már neki is legalább 1 jó napja! :DDDDD

#6 lehet, hogy a hivatalos törvénykönyvben a 18. életévét betöltő ember felnőttnek számít, de a valóságban ez kicsit máshogy van. Megjegyzem a nárcisztikus személyiségű emberek az átlagnál okosabbak, viszont tetteik érzelmi következményeivel nincsenek tisztában. Ez olyan, mintha leülnél egy diszlexiás mellé, márpedig te megtanítod folyékonyan olvasni elhatározással. Vagy mintha egy autistával próbálnád elmagyarázni, hogy nincs nagy hangzavar egy áruházban. Se ők, se a nárcisztikus nem fogja érteni mit akarsz, hiába felnőttek.

A másik meg, hogy utólag elmondhatod, mennyire hülyék a nők, hogy bedőlnek egy ilyen pasinak, de ez a kérdezőnek nem sokat segít. Megtörtént és ennyi. Változtatni nem lehet rajta. Az áldozat hibáztatás (és bocsánat az áldozat szóért) részemről teljesen abszurd. Attól még mert valaki érzelmi szinten a padlón van, önbizalom- és szeretethiányos nem kell visszaélni a helyzetével. Ebből is látszik, hogy te valójában soha nem találkoztál ilyen személyiségű emberrel, mert igen, egy nárcisztikust lehet szeretni, azt nem mondom, hogy szerelemmel, de ragaszkodást mindenféleképpen kitud váltani belőled. A vele való kapcsolat sem csak a szadizmusból áll, pont ezért nehéz megszabadulni tőle. Nagyon sok mindenért gyűlöltem a volt páromat, de utána egyetlen olyan férfival sem találkoztam, aki félszavakból vagy akár hallgatásból is megértette volna mit akarok.

Egy normális nő/ember pedig nem fog senkit se megalázni, se le nyomorultazni, csak egyszerűen tovább megy.

7-esnek válaszolok: Egy hangyányival jobban ismerem őket, mint te... --> téves megállapítás volt a részedről, te csak vélhetően eggyel találkoztál. Én elég közelről nem csak eggyel.

Ad2: nincs áldozathibáztatás, csupán az, hogy - valóban - idióta az nő, aki még ilyenkor is SZERETI, azt, aki szadizza. Teljesen mindegy, hogy utána "körít" valami hazugságot, amit te aztán - ismét - benyalsz.. NINCS bennük empátia, ha te ezt megérted, akkor mindent értesz. Manipulatívak, stb., MINDENT a saját céljaik elérése miatt tesznek, NEM MIATTAD.

Ha eddig eljutottál, akkor lehet bármily mézes-mázas, meg "félszavakból is megért", sorolhatnám, nincs az az az ép elméjű egészséges nő, aki egy ilyen gyökérrel marad... HA IGEN, akkor az igenis a nő hibája! Kettőn áll a vásár! Javasolnék neked is egy pszichiátert (jót), mert akkor sajnálatos módon önsorsrontó vagy...

Lehet, hogy valaki szeret így élni, más nem.

A kérdezőnek azért nem válaszoltam, mert 1: késő volt már amikor írtam, és a te válaszod ragadott meg. Ennyi.

De, ha nagyon akarod: NE szedj kérdező semmiféle "drogot", ami elnyomja a tüneteidet! Ez még jobban lefelé visz a lejtőn, aztán abból is gyógyulhatsz kifelé. Max., esténként valami citromfű tea (módjával), v. levendula párnára csepegtetve 1-2 csepp ami segít ellazítani, álomba merülni. MÁs erősebbet nem javasolnék.

Másik: beszélgess sokat a lelki bánatodról (ismerőseidnek aki vevő rá, v. keress hasonló sorstársakat), keress magadnak elfoglaltságot ami érdekel, menj ki a természetbe (az gyógyít), keress új élményeket: ismerősöket, barátokat, helyeket, bármit. Amikor pedig úgy érzed, hogy sírnod kell, ne fojtsd vissza!! Otthon tedd, magányodban ne mások előtt.

Vagy játszd le mit tennél vele, talán az is segíthet. (Max. fantáziádban!!)

Nyugalom, új élmények, kibeszélés, érzelmek megélése.

A gyomorfájásra: egyél rendesen, kávé kizárva, alkohol kizárva. Azt edd ami jólesik, ki fogod tapasztalni. Ha cigizel, azt ne... Az is fekélyhez vezethet idegességgel párosítva.

Alkalmazd ezeket összességében amit már írtam, s meglátod jobb lesz egy idő után.

SOHA semmilyen körülmények között ne tartsd vele a kapcsolatot és zárd ki mindenhonnan. A legjobb lenne, ha nem is tudna rólad. Ismerősökön keresztül sem. Mindig legyél ez után éber, nem tudhatod innentől kezdve mi vár rád... Ez is fontos. De azért ne legyél paranoiás :))) Meg kell találni a ballanszot.