Ti hogyan hozzátok egyensúlyba a munkát és a magánéletet? Nekem nem megy, én úgy érzem, hogy csak a munkáról szól az életem!

Röviden leírom egy napomat, hogy értsétek, mire gondolok:

- Reggel 8:30-kor ébresztő, 9-kor indulás a buszra.

- 10-kor kezdek a munkahelyemen

- Este 20:00-kor végzek a munkában, indulás a buszra, mire hazaérek kb. 21:15 van.

- Mivel hullafáradt vagyok, ezért általában csak egy vacsora, zuhany, és bedőlök az ágyba, ahol kb. 10-15 percet netezek a telefonom, és el is alszok.

Reggel pedig kezdődik mindez elölről. Ez megy a hét 5 napján, 2 szabadnapom szokott lenni egy héten, de ritka, amikor egymás után, vagy hétvégére esik, általában hétfőn vagy kedden, és csütörtökön vagy pénteken van egy.

Ilyenkor általában tovább alszom, élvezem, hogy végre pihenhetek. De legkésőbb 10-kor így is felkelek, egy gyors reggeli, aztán nekiesek a hét közben elmaradt házimunkának. Takarítok, mosok, főzök, elmegyek hivatalos ügyeket intézni, posta, bevásárolok, stb. Mire mindezzel végzek ismét majdnem este van, és hullafáradt vagyok, se kedvem, se erőm kimozdulni. Este pedig időben lefekvés, hiszen másnap újra munka.

Nem tudom, hogy mit csinálok rosszul, de úgy érzem, hogy az életem egy mókuskerék, és kezdek besokallni. Másról sem szól az életem, mint munka, alvás, házimunka. A szabadnap semmire sem elég, éppenhogy utolérem magam a kötelező dolgokkal, ilyesmi, hogy barátokkal találkozni, kikapcsolódni, szórakozni, esélytelen. A családom 50 km-re lakik, de 2 hónapja nem tudtam őket meglátogatni (akkor is azért, mert úgy jött ki, hogy egymás után volt a 2 szabadnapom).

Egyszerűen el nem tudom képzelni, mások hogyan osztják be az idejüket, hogy munka mellett még van idejük párkapcsolatra, gyerekeket nevelni, sportolni járni stb.

Mit csinálok rosszul szerintetek? Hogyan osszam be jobban az időmet, hogy ne érezzem úgy, hogy semmi másról nem szól az életem, csak a munkáról? Adjatok tanácsot, ti hogy csináljátok?