Egy ilyen élettel elégedett tudnál lenni, vagy természetes hogy nem? :D

Tegyük fel hogy az életedben minden rendezetett vannak problémáid de nem valami számottevőek, gyakorlatilag minden a lehető legnagyobb rendben van.

Nyugolomban élsz,kevesett kell dolgoznod mégis van pénzed (ha nem is túlsok de éppen elég), emberek között is van alkalmad lenni szóval egy teljes mértékben elfogadható helyzet, rengeteg szabadidőd van stb stb ami jó azt csinálsz lényegében amit akarsz.

egyetlen egy negativ része van "egyedül vagy" mármint tényleg pozitiv negativ értelemben is...nincsenek kamu barátok, meg úgy semmi mégis sok ember között mozogsz van alkalmad úgymond ismerkedni is...szóval "minden"rendben tényleg.

Azért idézőjelbe irtam mert nekem nagyon unalmas ez az egész, soha nem voltam normális mindig valami hülyeséget csináltam(tényleg életveszélyes dolgokat) és ez most olyan fura.

Viszont már nem csinálhatom azt amit régen, mert mostmár kockázatos lenne.

Szóval értitek mire gondolok...nekem az jutott eszembe hogy világot akarok látni vagy valami, de nem tudom.

Olyan furcsa a "gondtalan" élet.

Nincs aki felb**a az agyad, még a főnök is normális FURCSA az egész. Sokszor saját magamat felidegesitem vagy veszekszek már valakivel, hogy valahogy teljen az idő nem is értem...

Szóval ha nem lenne úgymond számottevő gondod csinálnál magadnak?:D 25f