A túlsúlyos emberek valóban szerencsétlen genetikával rendelkeznek, vagy csak kifogás?
Tudtommal vannak hízásra hajlamosak emberek, és vannak, akik bármennyit ehetnek, nehezen híznak.
A túlsúlyos emberek igen nagy hányada állandóan azt szajkózza, hogy keveset eszik, és csak rossz a genetikája.
A tapasztalatom viszont ennek ellentmond: EGYETLEN olyan túlsúlyos ismerősöm sem volt, aki sportolt volna és odafigyelt a táplálkozásra.
A munkatársnőm is pont ilyen, ülőmunkája van, nem sportol semmit és elég sokat eszik, de azzal takarózik, hogy alig eszik, és folyton áltatja magát.
egyszerűen nem tudom megérteni, hogy hogy lehet egy jól kereső kvázi kevés gondtalan életet élő ember 5-10 éve súlyosan túlsúlyos, és semmit nem tesz.
de mint írtam, rengeteg ilyennel találkoztam, egyetlen olyan emberről tudok - egy volt oszt. társamról -, akinek elege lett a túlsúlyból, és sok kocogással lefogyott.
a kérdést azért is írtam - mielőtt valaki megkérdezné h mi közöm hozzá h hogy néznek ki- mert a kövérek nagy része nagyon frusztrált, és ezt a frusztrációt másokon vezeti le.
most már tényleg azt gondolom, hogy a túlsúlyhoz azért kell egy jó nagy adag igénytelenség és lustaság is, dacára a genetikai tényezőknek, de érdekel mások véleménye is, illetve az is, hogy hogy lehetne rávenni egy kövér ismerőst arra, hogy mozogjon valamit.
9
Újabb alig huszonéves fiúcska.
facepalm.
Én is kövér voltam pár évvel ezelőttig egész életemben. Egyszerűen a kaja volt az örömöm. Sosem tagadtam, ha kérdezték.
Most azt mondom, az örömöm volt a kaja, de inkább szenvedés volt. Tipikus túlevő voltam, zéró élettel, ez egy ördögi kör lett. Nem szerettem kimenni az utcára, mert kövér voltam, ezért az egyetlen öröm a kaja volt. És minél többet ettem, annál kövérebb voltam, annál inkább nem mentem sehova, annál szomorúbb lettem, annál többet ettem...
Mikor felkeltem, az első gondolatom az volt, mi lesz a reggeli, reggeli közben, hogy mi lesz az ebéd. Folyamat ettem, és nem kis nasikat, hogy csipsz meg csoki, hanem mondjuk megettem egy lábas krumplifőzeléket. Vagy egy 4 személyes spagettitálat. Már fájt a gyomrom, szuszogtam, nem kaptam levegőt, aludni sem tudtam, olyan tele voltam, de mindig teleettem magam.
Persze minden diétát kipróbáltam, és mindet visszaszedtem. De komolyan nem hiszem, hogy van olyan diéta, amit nem csináltam meg. Azért akartam gyorsan lefogyni, mert úgy gondoltam, hogy ha lassan történik, nincs türelmem, és arra gondolok, hogy ha már szar az életem, legalább a kaja legyen az öröm.
A végén már nem akartam elhinni, hogy le lehet fogyni azzal, hogy reggelire eszek egy rántottát szendvics helyett. Vagy ha banánt eszek Snickers helyett. Egyszerűen nem fogta fel az agyam, hogy hogy fogok megállni X kilónál, hogy nem fogok egyszerűen 30 kilós lenni, ha egészségesen eszem.
Mozgásra úgy lehet rávenni valakit, hogy megtalálja azt, amit akkor is csinál, ha nincs motivációja. Fokozatosan kell beiktatni, van erről egy szuper könyv.
Én 95 kg voltam 158 centihez, tehát guruló kategória. Reumatológus úszáson meg bicajon kívül nem ajánlott más mozgást. (Egyiket sem tudok amúgy. :D De van szobabicajom.)
A baj, hogy rengeteg fogyi videón rajta van, hogy elhízottaknak, de igazából nagyon nem. Én pl. nem tudtam térdelni, meg berogyasztani a térdem, és rengeteg gyakorlathoz kellett. És ilyenkor elkedvtelenedtem, hogy még a dagi torna se megy.
Nekem a resistance band jött be a legjobban, mert a legegyszerűbb mozgást is megbonyolítja. Nem kell hozzá 180 fokos szögben kifordulni, sima lábemelés is nehezebb, ha felhúzod a szalagot.
De az a mai napig bánt már így normál testalkattal is, hogy egyesek személyes sértésnek veszik, ha valaki más kövér.
Genetika is hozzájárul, de elsősorban a lustaság és a rossz táplálkozás.
Én is ilyen vagyok, és eszem ágában sincs változtatni, mert sikeres az életem!
Sem lelki sérült, sem izzadékony, sem puhány nem vagyok!
Nem az adófizetők pénzén járok orvoshoz, magánklinikára megyek, ha gondom van.
Boldog vagyok, fantasztikus párom van, szuper munkám és rengeteg barátom!
legalább 90%-ban csak kifogás a genetika, kevés idő/pénz meg a többi butaság.
a magyar ember világbajnok kifogáskeresésben és lustaságban.
a másik dolog meg a tájékozatlanság: a legtöbb ember zabálja a finomított szénhidrátokat, miközben a zsírtől retteg, kalóriában meg jóval többet visz be az ideálisnál.
ha mégis nekiáll "normálisan" enni, jellemzően vmi önsanyargató " 1 almát eszek délig" diétába kezd bele, aminek semmi értelme.
26/27
jajj de kis frusztrált idegbeteg vagy:)
látom, megszerezted a pszichológia OKJ-t is:) esetleg érintett vagy?
"Plusz 20 kiló vagy betegség vagy életmód de ha valaki kicsit teltebb plusz tíz kilóig az genetika is lehet"
ennek a mondatnak meg semmi értelme.
"Én meg az ilyeneket rúgnám pofán."
jól van nyugodj meg szépen, és fogyjál le, aztán keress egy pszichológust.
Kb. 95%-ban csak kifogás.
Olyan éves kövér ismerősöm is van, aki meg akarta magyarázni, hogy csak karácsony táján tud egészségesen enni, mert munka mellett nehéz sok zöldséget enni (???).
Amikor valahova elutaztunk, 2 óránként péksütit zabált meg kólát ivott. Ja, és természetesen mindenhova autóval megy.
De ahogy feljebb is írták, a magyarok kb. minden témában a kifogáskeresés és lustaság világbajnokai. Nem véletlenül néz úgy a magyarok többsége, ahogy, és azt sem véletlen, hogy lassan mindenben utolsók vagyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!